3. Értelmező rendelkezések

6. § (1) E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

1. alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a hitelintézet a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap;

2. anticiklikus tőkepufferráta: a hitelintézet tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a hitelintézet a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;

3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

4. arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá - aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és - numizmatikai céllal - a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet;

5. befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke;

6. befolyásoló részesedés: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom;

7. belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom;

8.2 betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;

9. betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni;

10. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;

11. csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete;

12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;

13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

14. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése több EGT-állam tekintetében vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet;

15. egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer követelmény: a Magyarországon vagy más EGT-államban jelentős kockázatot hordozó hitelintézet csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

16. elektronikus pénz: az elektronikus pénz kibocsátójával szembeni követelés által megtestesített, elektronikusan tárolt - ideértve a mágneses tárolást is - összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési műveletek teljesítése céljából, és amelyet az elektronikus pénz kibocsátóján kívül más természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó is elfogad, ide nem értve a (4) bekezdés k) pontja szerinti eszközön tárolt vagy l) pontjában rögzített fizetési műveletre használt értéket;

17. ellenőrzött vállalkozás: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

18. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbaikban: Szmt.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

19. elsődleges alapvető tőke, alapvető tőke és járulékos tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

20. eszközfenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek;

21. EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

22. értékpapírosítás: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

23. értékpapírosítási pozíció: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

24. felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;

25. felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi;

26. fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési művelet, fizetési számla és pénzforgalmi szolgáltató;

27. fizetési rendszer: pénzátutalási rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;

28. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

29. forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 55. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál;

30. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása;

31. főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik;

32. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet és amelynek nincs

a) EU-szintű hitelintézeti anyavállalata,

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalata,

c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata;

33. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő intézmények csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

34. harmadik ország: az az ország, amely nem EGT-állam;

35. harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy f) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

36. harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás;

37. harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdés b)-c) és g)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltaknak, és amelynek székhelye harmadik országban van;

38. határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;

39. helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt intézkedési lehetőségek a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén - rendkívüli állami pénzügyi támogatás vagy a jegybanki feladatkörében eljáró MNB rendkívüli likviditási hitelének igénybevétele nélkül - biztosítják a hitelintézet pénzügyi helyzetének stabilizálódását;

40. hitel és pénzkölcsön nyújtása:

a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,

b) pénzkölcsönnyújtás:

ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

bb) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,

bc) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,

bd) zálogkölcsön nyújtása, valamint

be) csoportfinanszírozás,

c) a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;

41. hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére;

42. hitelreferencia-szolgáltatás:

a) banktitkot nem sértő bankinformáció díjazás ellenében történő nyújtása vagy

b) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás által történő adatkezelés;

43. illetékes felügyeleti hatóság: az 575/2013/EU rendeletben illetékes hatóságként meghatározott fogalom;

44. induló tőke: a jegyzett tőke - ide nem értve az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító jegyzett és befizetett részvények névértékét -, a tőketartalék és az eredménytartalék összege; az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az alapítvány létesítéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke;

45. intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelmény: a hitelintézeti tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél - akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll - elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény;

46. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult;

47. javadalmazás: a hitelintézet által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás;

48. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást;

49. jegyzett tőke: az Szmt. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke;

50. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön;

51. jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény és a vegyes pénzügyi holding társaság irányítására és tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;

52. kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;

53. kereskedési könyv: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

54. készpénzátutalás: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása a kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön;

55. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

a) a csekk,

b) az elektronikus pénz,

c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét;

56. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása;

57. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, vagy az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége, ide nem értve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolás forgalom lebonyolítását;

58. kiszervezés: ha a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt;

59. kockázat, vagy kockázatvállalás:

a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;

c) a hitelintézet által adott garancia, kezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;

d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;

e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;

f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés;

g) a pénzügyi lízing nyújtása, valamint

h) más hitelintézetnél elhelyezett betét, ide nem értve a jegybanki kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézetek által elhelyezett kötelező tartalék összegét;

60. követelésvásárlási tevékenység: követelésnek - a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megszerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;

61. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó;

62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: a nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az ötszázmilliárd forintot;

63. közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat;

64. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelő mentesítést kapó hitelintézet;

65. központi szerződő fél: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, vagy szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a 3. melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán vagy szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása;

67. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben juttatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap;

68. közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termékelőállítást végző, illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás;

69. kritikus funkció: azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően jelentősen megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését;

70. külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

71. külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás;

72. külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van;

73. külföldi vállalkozás: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pontjában meghatározott fogalom;

74. különleges célú gazdasági egység: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

75. külső hitelminősítő intézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

76. lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés,

a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy

b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

77. lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése;

78. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

79. letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzített feltételek szerint;

80. likvid eszköz: pénz vagy azonnal pénzzé tehető eszközök összessége;

81. mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg;

82. modellkockázat: a belső modellek téves kidolgozása, megvalósítása vagy használata miatti téves eredménynek a döntés során való felhasználásából fakadó potenciális veszteség;

83. működési kockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

84. nem kötelező nyugdíjjuttatás: a hitelintézet által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatást;

85. pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása;

86. pénzforgalmi intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott fogalom;

87. pénzforgalmi szolgáltatás:

a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,

d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,

e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása,

f) a készpénzátutalás,

g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;

88. pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

89. pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő

a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,

c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

90. pénzügyi szolgáltatás közvetítése:

a) kiemelt közvetítői tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is;

b) ügynöki tevékenység: pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;

c) pénzforgalmi közvetítői tevékenység: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott tevékenység;

d) alkuszi tevékenység: pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra;

91. pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék;

92. pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltása, a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése;

93. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása;

94. rendkívüli intézkedési terv: a pénzügyi intézmény által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges - határidőkhöz és felelősökhöz kötött - lépéseket tartalmazó terv;

95. rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet;

96. rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény;

97. rendszerszinten jelentős hitelintézet:

a) a hitelintézet, ideértve az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatot,

b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy

c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet;

98. rendszerszinten jelentős intézmény: EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és azok a pénzügyi intézmények, amelyek fizetésképtelenné válása vagy szabálytalan működése rendszerkockázatot eredményez;

99. részesedési viszony: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan - ellenőrző befolyásnak nem minősülő - kapcsolat, amelynek alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát birtokolja. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy az Szmt. hatálya alá tartozik-e;

100. szabályozott piac: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

101. szavatoló tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

102. széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki;

103. személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

104. szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

105. szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

106. szubkonszolidált alap: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

107. tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

108. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

109. teljes hiteldíj mutató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott fogalom;

110. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a hitelintézet az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el;

111. teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom;

112. tőkeáttétel: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

113. tőkefenntartási pufferkövetelmény: a hitelintézet veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény;

114. túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

115.3 ügyvezető: a vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által megválasztott, a vállalkozással munkaviszonyban álló elnöke, a vállalkozás vezetésére kinevezett, a vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;

116. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

117.4 vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó;

118. vegyes pénzügyi holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

119. vegyes tevékenységű holding társaság: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

120. versengő szolgáltatások:

a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing,

b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy

c) betét és fizetési számla (bankszámla)

azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön;

121. veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan - nem üzletszerű - tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése;

122. vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető,

b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,

c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,

d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese,

e)5 az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, a felügyelő bizottság elnöke, valamint az ügyvezető, valamint

f) független közvetítő esetén a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy, valamint valamennyi helyettese;

123. vezető testület: a pénzügyi intézmény igazgatósága és felügyelő bizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyeit is.

(2) A X. Fejezet alkalmazásában

1. betét: az (1) bekezdés szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ide nem értve

a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,

b) jelzálog-hitelintézet által - jogszabály szerint - kibocsátott jelzáloglevelet,

c) az alárendelt kölcsöntőkét, alapvető kölcsöntőkét, járulékos kölcsöntőkét,

d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, valamint

e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást;

2. betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja;

3. kártalanításra jogosult személy: a betétes, ide nem értve

a) azt a betétest, akinek betéteit, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak,

b) a rendelkezési jogosultságának keletkezési időpontjától függetlenül az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a kártalanításnak a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőző napon, de egyébként nem betétes és nem kedvezményezettje a betétnek;

4. kedvezményezett: a betétes vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy;

5. közös betét: a közösségi betét kivételével az olyan betét, amelynél több betétes van (több személy nevére szól);

6. közösségi betét: a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek betétei;

7. névre szóló betét: az a betét, amelynél a betétes a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható;

8. rendelkezésre jogosult személy: a betétes és az a személy, aki a betétes rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.

(3) Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének

a) a jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátás,

b) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által átvett pénzeszköz fizetési számlán történő nyilvántartása és

c) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által az elektronikus pénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

(4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,

b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében - ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult - történő fizetési művelet,

c) a készpénz üzletszerűen folytatott szállítása,

d) jótékonysági céllal, vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése,

e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),

f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

g) a csekkel, a váltóval, a papír alapú utalvánnyal, az utazási csekkel és az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal végzett fizetési művelet,

h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszeren belül a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, a rendszer más résztvevői, valamint a pénzforgalmi szolgáltató közötti fizetési művelet,

i) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti értékpapír letétkezelésével összefüggő fizetési művelet,

j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,

k) az olyan eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek kizárólag a kibocsátó által használt létesítményekben vagy a kibocsátóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatók korlátozott körű hálózatában vagy korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére használhatóak,

l) az olyan távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel végrehajtott fizetési művelet, ahol a vásárolt áruk vagy szolgáltatások leszállítása és igénybevétele a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy információtechnológiai eszköz által történik, és ahol ezen eszköz üzemeltetője nem csak közvetítőként jár el az ügyfél és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között,

m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,

n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint

o) a bankjegykiadó automata üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő fogyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött keretszerződésnek.

(5) Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának

a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön,

b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket,

c) a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,

d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint

e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.

(6) Nem minősül pénzügyi lízingnek az anyavállalat és a leányvállalata közötti lízing, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.

Tovább