14. Az alapszabály módosításának engedélyezése

23. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b) a tevékenységi kör módosítása,

c) a jegyzett tőke leszállítása,

d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,

e) az igazgatóság jogkörének módosítása,

f) átváltoztatható, átváltozó vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,

g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása, valamint

h) szövetkezeti hitelintézetnél az egy tag számára kötelező, valamint lehetséges vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása.

15. Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése

24. § (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem szükséges alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.

(3) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.

25. § (1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás befektetési vállalkozás és központi szerződő fél olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.

(2) Nem egyesülhet

a) részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény és szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,

b) fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülése esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez benyújtja:

a) az egyesülési szerződést,

b) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezetet, a kötelezettségek és a követelések állományát,

c) mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges, valamint

d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 79. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.

26. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

27. § Pénzügyi intézmények átalakulása, egyesülése (beolvadás, összeolvadás) esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

28. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat szükséges alkalmazni.

(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait szükséges alkalmazni.

16. Az engedély megadásának általános szabályai

29. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(2) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet

a) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, vagy

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa másik EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

30. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, és az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,

c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja, vagy

d) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.

(2) A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 18. § (1) bekezdésében, vagy a 19. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,

b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

17. A hitelintézet alapítási engedélye érvényességének határideje

31. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

18. Az engedély visszavonása és visszaadása

32. § (1) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzügyi intézmény - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,

c) az alapítási engedély tekintetében valamennyi pénzügyi intézmény, ezen kívül a hitelintézet a tevékenységi engedély tekintetében a kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a pénzügyi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó - más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

h) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó feltételek valamelyike már nem teljesül, vagy

i) a 18. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott információátadás nem biztosított.

(2) A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonja, ha a pénzügyi intézmény az alapítási vagy tevékenységi engedélyét e törvénynek megfelelően visszaadja.

(3) A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.

(4)12 A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

33. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

a) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

b) a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

(2) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha

a) a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását,

b) a hitelintézet az OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt,

c) a Szhitv.-ben meghatározott Integrációs Szervezetnek tagja és a Szhitv.-ben meghatározott, engedély visszavonásra vonatkozó feltétel teljesül.

(3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával vonhatja vissza.

34. § (1) A Felügyelet a független közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő

a) az e törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg,

b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg vagy a tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti, vagy

d) a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.

(2) A Felügyelet a független közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha a közvetítő

a) működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit, vagy

b) a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

35. § (1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény és a szolgáltató működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(2) Pénzügyi holding társaság az engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból származó kötelezettségén kívül a korábbi leányvállalatai tekintében sincs semmilyen kötelezettsége.

(3) Pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja, ha a pénzügyi vállalkozás a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet.

III. Fejezet

Szolgáltatás nyújtásának szabadsága

19. Másik EGT-államban történő fióktelep létesítés szabályai

36. § (1) A hitelintézet bejelenti a Felügyeletnek, ha másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett, másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjét és tőkekövetelményét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentéstől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel.

(6) A fióktelep a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott információkban vagy a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A Felügyelet tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.

(9) E § alkalmazásában a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével egy hitelintézetnek tekintendő.

37. § (1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás bejelenti a Felügyeletnek, ha a másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint

f) a fióktelep címét.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás és az anyavállalatának összevont alapú tőkekövetelményét. A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolást a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással.

(6) A fióktelep az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által adott, a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően, a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott információkban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban erről tájékoztatja a Felügyeletet és a másik EGT-államban illetékes felügyeleti hatóságot.

(8) A Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás

a) már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy

b) tevékenységi engedélyét visszavonta.

20. Rendszerszinten jelentős fióktelep

38. § (1) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban fióktelepet létesített vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő hitelintézet összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján - kérelmezheti a másik EGT-államnak összevont alapú felügyeletet ellátó illetékes felügyeleti hatóságánál vagy ennek hiányában a hitelintézet székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős fióktelepnek való minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor legalább az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni:

a) a fióktelep adott EGT-állambeli piaci részesedése a betétállományt tekintve meghaladja-e a kettő százalékot,

b) a fióktelep tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére, valamint

c) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam banki vagy pénzügyi rendszerében.

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a fióktelepet Magyarországon létesítették és a kérelemről - annak kézhezvételétől számított két hónapon belül - többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül - az eljárásban részt vevő másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel - egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát közli a többi érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint - ha a fióktelepet a másik EGT-államban létesítették - a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

39. § Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet egy másik EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha

a) a hitelintézetnél vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a hitelintézettel együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a hitelintézetet, vagy

b) a hitelintézettel szemben kivételes intézkedést alkalmazott.

21. Határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának szabályai

40. § (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a hitelintézet pénzügyi szolgáltatást vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani egy másik EGT-államban, akkor a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik EGT-államban végezni kívánt tevékenységet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet által tervezett szolgáltatás nyújtásáról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.

(3) A hitelintézet a szolgáltatás nyújtását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

41. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást a másik EGT-államban abban az esetben nyújthat, ha megfelel a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Ha határon átnyúló szolgáltatásnyújtásként első ízben kíván a pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatást, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani a másik EGT-államban, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik EGT-államban nyújtani kívánt szolgáltatásokat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.

(4) A Felügyelet a tájékoztatáshoz mellékeli az igazolását a 15. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(5) A pénzügyi vállalkozás a szolgáltatását a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik EGT-államban.

(6) Ha a pénzügyi vállalkozás már nem felel meg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a Felügyelet értesíti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb egy hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A Felügyelet kizárólag abban az esetben tagadhatja meg a tájékoztatás elküldését, ha a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn.

42. § Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen

a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,

b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint

c) az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.

22. A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

43. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amely a cégjegyzékbe bejegyezésre kerül.

44. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését bejelenti a Felügyeletnek. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének külföldön történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

45. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi bankképviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza

a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,

b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,

c) a működés tervezett időtartamát,

d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát, valamint

e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentés - az (1) bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmazza a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

a) bankképviselet létesítésére vonatkozó engedélyt, a hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,

b) nyilatkozatot, amely szerint a bankképviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

46. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 43. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

IV. Fejezet

Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése

23. Általános rendelkezések

47. § (1)13 A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására - ide nem értve a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel szükséges alkalmazni.

(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni.

(4) Ha a cégbíróság a pénzügyi intézményt törvényességi felügyeleti jogkörében megszűntnek nyilvánítja, akkor kényszertörlési eljárás elrendelése helyett a végelszámolás e törvény szerinti elrendelése érdekében megkeresi a Felügyeletet.

(5) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonása esetén a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségeit, ideérve a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket azok megszűnéséig vagy az állomány átruházásáig a pénzügyi intézmény teljesíti.

(6) A pénzügyi intézmény az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését az e törvényben vagy más a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását a Felügyelet ellenőrzi.

24. Végelszámolás

48. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatot kizárólag a Felügyelet hozhat.

(2) A Felügyelet végelszámolást elrendelő határozatot hoz, ha

a) a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét - ide nem értve a hitelintézet pénzügyi vállalkozássá vagy befektetési vállalkozássá történő átalakítását - visszavonja, kivéve ha az engedély visszavonása a 33. § (1) bekezdés b) pontja vagy 35. § (3) bekezdése alapján történik, vagy

b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság által kiadott engedélye visszavonásra kerül.

(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszüntetést elrendelő határozata meghozatalához nem szükséges beszerezni a Ctv. 94. § (3) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

(4) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

(5) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg, ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte és korábban ez nem történt meg, akkor felügyeleti biztost rendelhet ki, akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele annak igazolása, hogy a jogosult számára ki nem fizetett betétek állomány-átruházása megtörtént.

(7) A pénzügyi intézmény végelszámolására a Ctv. 105. §-a nem alkalmazandó.

49. § (1) Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye.

(2) Azon engedményezett követelések esetében, amelyek beszámítását a hitelintézet végelszámolási vagy felszámolási eljárásában e törvény vagy más törvény lehetővé teszi, a jogosult a beszámítási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha azt legkésőbb a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetnél bejelentette.

50. § (1) A cégbíróság a végelszámolást elrendelő határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.

(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Ctv. 98. § (3) bekezdés a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyv szerinti értékének fél százalékát.

(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.

25. Felszámolási eljárás

51. § (1) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(2) Ha nem a Felügyelet kezdeményezi a pénzügyi intézmény felszámolását, a bíróság a kérelem érdemi vizsgálata nélküli elutasításáról szóló végzését megküldi a Felügyelet részére.

52. § (1) A pénzügyi intézmény esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.

(2) Pénzügyi intézmény esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

53. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet felszámolási eljárást abban az esetben kezdeményez,

a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 33. § (1) bekezdés b) pontja vagy 35. § (3) bekezdése alapján vonja vissza,

b) ha a végelszámoló a Felügyeletet arról tájékoztatta, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapította meg, hogy a végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmény vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, és a tagok, tulajdonosok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizették meg, vagy

c) fióktelep esetén, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(3) A bíróság a felszámolási eljárást

a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,

b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény

fizetésképtelenségének vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

54. § (1) A bíróság a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 23. § (1) bekezdésben meghatározott előzetes egyetértés.

55. § (1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig tart.

(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

56. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.

57. § (1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába szükséges sorolni; e követelések a követelések arányában kerülnek kielégítésre.

(2) Hitelintézet felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni.

(3) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az OBA képviselője - az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében - hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

58. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, vagy az OBA indokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.

26. Hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályai

59. § A hitelintézet végelszámolásának vagy felszámolásának különleges szabályait kell alkalmazni:

a) azokra a hitelintézetekre, amelyek egy másik EGT-államban fióktelepet létesítenek, vagy határon átnyúló szolgáltatást végeznek, valamint

b) a 66. § tekintetében a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepére, ha az adott hitelintézet az EGT legalább két államában rendelkezik fiókteleppel.

60. § Egy másik EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézettel szemben lefolytatott fizetésképtelenségi eljárás és nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás joghatásai tekintetében a hitelintézet székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

61. § Az EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

62. § A nem fizetésképtelen hitelintézet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, illetve a fizetésképtelenségi eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

63. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az EGT-államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

64. § (1) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

(2) A végelszámolást elrendelő határozat vagy a felszámolást elrendelő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzé teszi annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint a fióktelep működése, vagy a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti EGT-állam legalább két országos napilapjában a 65. § (4) bekezdésben meghatározott nyomtatványokon.

(3) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő, (2) bekezdés szerinti közzétételt követő hatvan napon belül jelentheti be. E hitelezők esetében a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(4) A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre a másik EGT-állam joga az irányadó és ezen jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

65. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi EGT-államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon EGT-állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(2) A végelszámoló vagy a felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - a másik EGT-állam területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal egyenként tájékoztat minden olyan ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy lakóhelye (lakcíme) a másik EGT-államban található a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről.

(4) A végelszámoló vagy felszámoló a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven nyújtja be az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon, a feliratokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feltüntetve.

(5) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) lakóhelye (lakcíme), székhelye, telephelye a másik EGT-államban található, követelését magyar nyelven nyújtja be. Ezen túlmenően követelését saját EGT-államának hivatalos nyelvén is benyújthatja azzal a feltétellel, hogy beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven tünteti fel.

(6) A végelszámoló vagy a felszámoló rendszeresen tájékoztatja a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(7) A Felügyelet a másik EGT-állama illetékes felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

66. § (1) Ha harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ellen felszámolási eljárás indul, a Felügyelet értesíti az eljárás megindításáról azon EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságát, amelyekben az a hitelintézet, amelynek fióktelepe felszámolás alatt áll, olyan fiókteleppel rendelkezik, amely szerepel az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában évente megjelenő listában.

(2) A Felügyelet, a felszámolási eljárást lefolytató bíróság, a végelszámoló vagy a felszámoló együttműködik az érintett EGT-államok illetékes szervezeteivel, tevékenységük összehangolása érdekében.

Tovább