44. Rendszerkockázati tőkepuffer

92. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,

b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire, és

c) a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.

(2) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNB tv. 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(3) A hitelintézet a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(4) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel szorzott többszörösével növekedhet.

(6) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a Felügyelet határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

45. Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

93. § (1) A kombinált pufferkövetelmény a tőkefenntartási puffer és

a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelménynek,

b) a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek, és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek

a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerinti kombinált összegzés eredménye.

(2) Ha a hitelintézetre összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a hitelintézetre összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény is, akkor a három közül a legmagasabbat alkalmazza.

(4) Ha a hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény és a rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a kombinált pufferkövetelmény a rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vagy az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelményének összege.

(6) Ha a hitelintézet egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet tartozik, akkor a hitelintézet egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási pufferkövetelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelmény és

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény közül a magasabb tőkepuffer-követelmény

összege.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a hitelintézet egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet tartozik, akkor a hitelintézet egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási pufferkövetelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelmény,

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény

összege.

(8) A tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

94. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a 86. §, 87. § vagy a 92. §-ban meghatározott követelményeket, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet

a) elsődleges alapvető tőkéjének vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.

(3) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását - ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is - vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

(5) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.

(6) A maximálisan kifizethető összeg a (7) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(7) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amely a kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével csökkentett nyereség összegével egyezik meg.

95. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.

(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

96. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet legfeljebb tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a hitelintézet egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A hitelintézet tőkefenntartási terve tartalmaz:

a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b) mérlegtervre,

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére

vonatkozó információkat.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a hitelintézet tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a hitelintézet teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyj a jóvá a hitelintézet tőkefenntartási tervét, akkor

a) a meghatározott határidőn belül a hitelintézet szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b) a 94. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.

46. A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása

97. § (1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A hitelintézet legalább évente felülvizsgálja az (1) bekezdés szerinti stratégiáját és eljárását annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(3) EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(4) Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga vagy a hitelintézet pénzügyi holding társaság anyavállalata vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a hitelintézet az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is megfelel.

(5) A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti.

47. A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

98. § (1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.

(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.

99. § (1) A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.

(2) A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:

a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

c)16 a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

(3) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

48. Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

100. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot megtestesítő értékpapírt, valamint szövetkezeti részesedést vásároljon.

(2) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, akkor az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe veszi az ilyen módon jelentkező közvetett kockázatvállalást is.

49. Ingatlanbefektetések korlátozása

101. § (1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló, valamint a (2) és (3) bekezdésen kívüli - ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2) A hitelintézet tevékenysége során

a) a hitel-ingatlan csereügylet,

b) a Cstv. 56. § (2) bekezdése, és

c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

alapján megszerzett ingatlanokat hat éven belül elidegeníti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

50. Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

102. § (1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes közvetlen és közvetett befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem veszi figyelembe

a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,

b) a Garantiqa Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,

c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint

d) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták, ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartja nyilván, és elkülönítve kezeli.

(3) A hitelintézet - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szerezhet részesedést és nem lehet tag olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tagként korlátlan felelősség hárulhat.

(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesülésben tagsági jogviszonyt létesíthet.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:

a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,

b) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését, valamint

c) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.

(6) A Felügyelet a hitelintézetet - legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével - kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása miatt a hitelintézet nem felel meg a prudens működésére vonatkozó követelményeknek.

51. Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás

103. § Ha a pénzügyi vállalkozás alkalmazza a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére és tőkemegfelelésre, kockázatok és befektetések korlátozására, az eszközök minősítésére, irányítási rendszerre és kockázatkezelésre, irányításra és ellenőrzésre, valamint a nyilvánosságra hozatal követelményére vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor saját tőkéje legalább kétmilliárd forint, akkor a pénzügyi vállalkozás - a Felügyelet határozata szerint - az 575/2013/EU rendelet vonatkozásában hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg.

104. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a 103. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, akkor a Felügyelet - a kérelem beérkezését követő naptól számított - két hónapon belül határozatot ad ki erről. A Felügyelet a honlapján közzéteszi a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások listáját.

(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a 103. § szerinti feltételek már nem állnak fenn.

105. § A Felügyelet a 104. § (1) bekezdése szerinti határozatát visszavonhatja, ha a pénzügyi vállalkozás a Felügyelet intézkedésében, kivételes intézkedésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget a 103. §-ban rögzített követelményeknek.

52. Belső hitel

106. § (1) Hitelintézetnek, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2) és (3) bekezdés kivételével - nem lehet kockázati kitettsége

a) a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagjával és könyvvizsgálójával,

b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozójával,

c) az a)-b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozással szemben, vagy

d) az a)-b) pontban megjelölt személy ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítése tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik

a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre, valamint

b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsönre

a belső szabályzatban meghatározott mértékig.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján - az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott szabályzat szerint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag fogyasztónak nyújtott hitelt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében a belső hitelnek minősülő fogyasztónak nyújtott hitel esetén a vezető állású személyek egyhangú döntése szükséges. A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete, illetve a fióktelep vezető állású személyei által hozott döntés tartalmazza a kamat és a törlesztés feltételeit is.

Tovább