Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

 

 

85. § (1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

 

  1. A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.
  2. Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni
  1. a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,

 

  1. a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,
  2. az állampapírt,
  3. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint
  4. azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,

ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

 

Eszközök minősítése

 

86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni.

 

(2) A hitelintézet - a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között - köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

 

Kockázati céltartalékképzés

 

87. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez.

 

  1. Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált mérlegfőösszeg legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

  1. A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.

 

XIII. Fejezet

 

A likviditás biztosítása

 

Forrásgyűjtés

 

88. § Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

 

A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása

 

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizet őképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.

 

  1. A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával kell biztosítania.

 

  1. A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot és tervet készít.
  2. Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.

 

XIV. Fejezet

 

Összevont alapú felügyelet

 

A hitelintézetek összevont alapú felügyelete

 

90. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek

 

  1. legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
  2. anyavállalata pénzügyi holding társaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetre, és

  1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
  2. az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi holding társaságra és annak olyan hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

 

(3) Ha valamely hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a befektetési vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben és a hitelintézet nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, a Tpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 

91. § (1) A Felügyelet feladata a 90. § (1) bekezdésében meghatározott, Magyarországon bejegyzett hitelintézet összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, továbbá a külföldi hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

 

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól - a 90. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézet kérelmére - mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha

 

  1. székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását,
  2. bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen, ha az ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet),
  3. bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a 79. § (4) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.

 

(4) Ha több vállalkozás külön-külön nem, de együttesen eléri a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott érték közül a kisebbet, nem tekinthetők elhanyagolható jelentőségűnek, és a Felügyelet nem adhat mentesítést az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól.

 

(5) Ha a Felügyelet dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(6) A Felügyelet engedélyezheti, hogy - bár a hitelintézet nem tartozik a 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá - a hitelintézet anyavállalatának olyan vállalkozásával, amely Magyarországon bejegyzett és ezen anyavállalat ellenőrző befolyása alatt áll vagy a vállalkozásban az anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, összevont alapon is, e fejezet előírásai szerint feleljen meg a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak.

 

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése

 

92. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [90. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [90. § (1) bekezdésének b) pontja] felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírások betartása.

 

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illető leg a pénzügyi holding társaság igazgatósága az összevont alapú felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás igazgatóságát, amely köteles azt végrehajtani.

 

  1. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás prudens működéséért.
  2. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelőbizottsága köteles gondoskodni az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének megfelelő működéséről.

 

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet kockázatvállalása és tőkemegfelelése

 

93. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a 79-81. §-ban a nagykockázat vállalásra, a 83. § (1) és (3) bekezdésében a befektetésre, valamint a 84. § (1) bekezdésében az ingatlanbefektetésre vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.

 

  1. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások egészére, összevont alapon is legalább nyolc százalékos - külön jogszabályban meghatározott módon számított - fizetőképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania, valamint mindenkor rendelkeznie kell a kereskedési könyvi pozíciós kockázat, partnerkockázat, nagykockázat, továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévő árukockázat és devizaárfolyam kockázat fedezéséhez szükséges, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.

 

  1. A kockázatvállalási és tőkemegfelelése előírásoknak való összevont alapú megfelelést az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság számítja ki. A pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek. A pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata az összevont alapú számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni és azokat nem használhatja fel más célra.
  2. Ha egy hitelintézet ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkezik és a hitelintézet maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy járulékos vállalkozásban (a továbbiakban: többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony), a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítását minden, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak el kell végeznie.
  3. Többszörös ellenőrző befolyás vagy részesedési viszony esetén a Felügyelet engedélyezheti, hogy a

tőkemegfelelési és kockázatvállalási elő írásoknak való összevont alapú megfelelés számítását csak a legfelső szinten lévő, összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság végezze el.

 

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti mentesítést a következő feltételek együttes fennállása esetén adhat:

  1. a legfelső szinten lévő magyarországi bejegyzésű hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő magyarországi bejegyzésű hitelintézetben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

 

  1. a legfelső szinten lévő hitelintézet, illetőleg pénzügyi holding társaság a mentesítendő hitelintézetet az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési számításokba bevonja,
  2. a szavatoló tőkének a többszörös ellenőrző befolyás alatt vagy részesedési viszonyban álló vállalkozások közötti megfelelő megosztása biztosított.

 

A prudens működésre vonatkozó előírásoknak való összevont alapú megfelelés számítása során alkalmazható módszerek

 

94. § (1) Az összevont alapú kockázatvállalási és tőkemegfelelési adatok meghatározásához szükséges számítások során az Szmt. szerinti bevonási módszerek alkalmazandók. Az adatok nyilvántartása, meghatározása és a bevonási módszerek tekintetében az Szmt. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.

 

(2) A Felügyelet engedélyezheti, hogy a kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába az anyavállalat valamely leányvállalatát az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint, tőkerészesedésének arányában vonja be, ha szerződés

 

biztosítja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli és a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.

 

  1. A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. közös vezetésű vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni, ha azt egy részesedési viszonnyal rendelkező összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézet - egy vagy több - az összevont alapú mérésekbe be nem vont vállalkozással közösen irányítja és kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli.
  2. A kockázatvállalási és tőkemegfelelési előírásoknak való összevont alapú megfelelés számításába a részesedési viszonyban álló hitelintézetet, pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást vagy járulékos vállalkozást az Szmt. társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályai szerint kell bevonni a (2)-

 

  1. bekezdésekben meghatározott eltéréssel.
    1. Ha az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg, az összevonás módszerét a Felügyelet állapítja meg.
    2. Az összevont alapú szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített vállalkozásban fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alapvető kölcsöntőke, járulékos kölcsöntőke és alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

 

95. § (1) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt megadni. Ezen egyedi adatot és információt köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

  1. Az olyan hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól és járulékos vállalkozástól, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, a Felügyelet közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyelet érdekében szükségessé váló adatot és információt.

 

  1. A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében a következő személyektől is kérhet - közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeten keresztül közvetve - adatot, aki (amely) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - köteles azt a Felügyeletnek megadni:

 

a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személy,

b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalatával vagy a hitelintézetben részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személy, és

c) a 91. § (3) bekezdése alapján mentesített hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás vagy járulékos vállalkozás.

  1. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek, illetőleg a pénzügyi holding társaságnak rendelkeznie kell a felügyelet érdekében szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetőleg azok megbízhatóságát biztosító informatikai és belső ellenőrzési rendszerrel.

 

  1. Ha az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, akkor a vegyes tevékenységű holding társaság és azon vállalkozások - amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed - közötti ügyletek felügyelete a Felügyelet feladata. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az előbb említett ügyletek meghatározására, mérésére és ellenőrzésére, amelyeket a Felügyelet ellenőriz. Ha az ügyletek veszélyeztetik az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi helyzetét, akkor a Felügyelet intézkedést alkalmaz.

 

Bejelentési kötelezettség

 

96. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul köteles bejelenteni a 90. § (2) bekezdésében, valamint a 95. § (3) bekezdésében meghatározott szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a magyarországi bejegyzésű hitelintézet külföldi pénzügyi holding társaság anyavállalata az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetén keresztül is eleget tehet.

 

Felügyeleti ellenőrzés

 

96/A. § (1) A 90. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizni a 90-96. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

(2) A 95. § (3) bekezdésében meghatározott személyek körében a Felügyelet - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen - ellenőrizheti az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

 

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyelet tekintetében

 

96/B. § (1) A Felügyelet - harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére - a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén, az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának átadhatja, ha a külföldi felügyeleti hatóság megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.

 

  1. A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

 

  1. Ha a hitelintézet anyavállalata harmadik országbeli hitelintézet vagy pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak. A vizsgálat során egyeztet a Banki Tanácsadó Bizottsággal. Az egyeztetést követően a Felügyelet dönt a jogrend megfelelőségéről.

 

  1. Ha a harmadik ország jogrendje nem felel meg az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelvében foglalt, az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályoknak, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeleti feladatokat, és köteles ennek érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni.

 

96/C. § (1) Ha a hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet az Európai Unió hitelintézetet engedélyező tagállamának illetékes felügyeleti hatósága látja el.

  1. Ha a hitelintézet anyavállalata pénzügyi holding társaság, akkor az összevont alapú felügyeletet a hitelintézetet engedélyező tagállam illetékes felügyeleti hatósága látja el.
  2. Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -, az összevont alapú felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték.

 

  1. Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más tagállambeli hitelintézet ugyanazon pénzügyi holding társaság leányvállalata, de egyiküket sem abban a tagállamban engedélyezték, amelyben a pénzügyi holding társaságot bejegyezték, az összevont alapú felügyelet ellátásáról az érintett (beleértve a pénzügyi holding társaságot bejegyző tagállamot is) tagállamok felügyeleti hatóságai közötti megállapodás dönt. Megállapodás hiányában a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet, egyezőség esetén a korábban engedélyezett hitelintézet felügyeletét ellátó hatóságának feladatát képezi az összevont alapú felügyelet.
  2. A (2) és (3) bekezdésben meghatározottaktól a felügyeleti hatóságok a közöttük lévő megállapodások alapján eltérhetnek.
  3. A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.

 

  1. Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára köteles megadni.

 

  1. A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.
  2. A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadhatja.
  3. A 96/A. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

 

XIV/A. Fejezet

 

Kiegészítő felügyelet

 

Pénzügyi konglomerátum

 

96/D. § (1) Pénzügyi konglomerátum - e törvény szerint. - az a csoport [2. számú melléklet II. fejezet 13. pontja],

a) amelynek élén

  1. hitelintézet áll vagy
  2. nem szabályozott vállalkozás áll, és a csoport tevékenysége a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jelentős mértékben a pénzügyi ágazatba sorolható, és

b) amelyben van olyan vállalkozás, amely a biztosítási szolgáltatási ágazathoz és olyan vállalkozás, amely a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazathoz tartozik és

c) amely vállalkozásaiban összevontan (konszolidáltan), illetőleg aggregáltan mért tevékenység mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban jelentős a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően.

 

(2) A pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozás

a) az anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül egyetlen vállalkozás sem rendelkezik benne ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal,

b) a legnagyobb mérlegfőösszegű anyavállalat, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között több, az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat található,

c) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás azon vállalkozások közül, amelyekben - a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közül - egyetlen vállalkozás sem rendelkezik ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nincs az a) pontban foglaltaknak megfelelő anyavállalat,

 

d) a legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, ha a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások között nem található az a)-c) pontban foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozás.

(3) A csoport pénzügyi ágazatbeli tevékenysége jelentősnek minősül, ha a csoporton belül a pénzügyi ágazathoz tartozó szabályozott és nem szabályozott vállalkozások mérlegfőösszegeinek összege meghaladja a csoport összesített mérlegfőösszegének negyven százalékát.

 

(4) Az adott pénzügyi ágazatbeli tevékenység jelentősnek minősül, ha

a) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a mérlegfőösszege és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített mérlegfőösszege arányának és

b) a csoportnak az adott pénzügyi ágazaton belüli vállalkozásainak a tőkekövetelménye és a csoport valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásainak összesített tőkekövetelménye arányának számtani átlaga meghaladja a tíz százalékot, mind a biztosítási szolgáltatási, mind a banki és befektetési szolgáltatási ágazatban. A számítások során a banki és a befektetési szolgáltatási ágazat egy ágazatnak tekintendő.

 

(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4) bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja az egyezerhatszázmilliárd forintot.

 

(6) A Felügyelet mint koordinátor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve pénzügyi konglomerátumnak tekinthet egy csoportot, és előírhatja a 96/I-96/J. § rendelkezéseinek betartását, ha

a) a legkisebb pénzügyi ágazat nagysága meghaladja az öt százalékot

  1. a (4) bekezdés alapján számított átlag tekintetében vagy
  2. ezen ágazat mérlegfőösszege és a pénzügyi ágazat mérlegfőösszegének arányában vagy
  3. ezen ágazat tőkekövetelménye és a pénzügyi ágazat összesített tőkekövetelményének arányában; vagy b) a banki vagy a befektetési szolgáltatási ágazatban a mérlegfőösszeg és a biztosítási szolgáltatási

 

ágazatban a bruttó díjbevétel alapján számított piaci részesedés Magyarországon meghaladja az öt százalékot.

 

  1. Ha valamely mutató értéke a (3)-(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3) bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az egyezerháromszázmilliárd forintot eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.

 

  1. Ha a Felügyelet látja el a koordinátori feladatokat, akkor az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve a (7) bekezdésben említett hároméves időtartam alatt bármikor dönthet a kiegészítő felügyelet gyakorlásának megszüntetéséről.

 

  1. A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, a számviteli törvény szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.
  2. Ezen fejezet alkalmazásában

 

  1. a hitelintézet tőkekövetelménye
    1. a fizetőképességi mutató nyolc százalékos mértéke esetén fennálló szavatoló tőke értékének vagy a
    2. § (2) bekezdésének 9. pontjában foglalt fizetőképességi mutató eléréséhez szükséges tőkének,
    3. az 5. számú melléklet 16. pontja szerinti limittúllépések értékének és az országkockázat

tőkekövetelményének,

3. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének

 

összege;

  1. a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Tpt. 175. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;
  2. a biztosító tőkekövetelménye a Bit. 121. §-ának (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete és a Bit. 126. §-ában meghatározott minimális biztonsági tőke közül a magasabb érték;
  3. harmadik országbeli szabályozott vállalkozás esetén a tőkekövetelmény a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti - a működés feltételeként előírt - minimális tőke.

(11) Ha egy pénzügyi konglomerátumon belül egy másik pénzügyi konglomerátum is található, akkor ez utóbbi pénzügyi konglomerátumra ezen fejezet előírásait nem kell alkalmazni.

 

Kiegészítő felügyelet

 

96/E. § (1) A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó Felügyelet a pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontroll rendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli.

 

(2) Kiegészítő felügyelet alá tartozik a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet,

  1. amely ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik szabályozott vállalkozásban, amelyek közül legalább egy biztosító, vagy
  2. amelynek anyavállalata az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
  3. amely ellenőrző befolyással rendelkezik egy biztosítási szolgáltatási ágazatbeli vállalkozásban.

(3) A kiegészítő felügyelet kiterjed

  1. a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásra,
  2. a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás,
  3. a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetre, amelynek anyavállalata harmadik országban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holding társaság.

96/F. § (1) Ha a Felügyelet az általa engedélyezett hitelintézetet e fejezet alapján pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásnak minősíti, akkor a kiegészítő felügyelet e vállalkozásra és a csoportra kiterjed.

 

(2) Az (1) bekezdés szerint pénzügyi konglomerátumnak minősítés érdekében a Felügyelet

  1. folyamatosan vizsgálja, hogy az általa engedélyezett hitelintézet pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-

e,

  1. szorosan együttműködik a csoporton belüli szabályozott vállalkozás felügyeleti hatóságával,
  2. értesíti az érintett felügyeleti hatóságot, ha egy magyarországi székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozásról megállapítja, hogy az a pénzügyi konglomerátumhoz tartozik.

96/G. § (1) A Felügyelet feladata a 96/E. § (2) bekezdésében, illetőleg a 96/E. § (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott, Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet kiegészítő felügyelete.

(2) A Felügyeletnek nem feladata a vegyes pénzügyi holding társaság, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó harmadik országbeli és pénzügyi ágazaton kívüli nem szabályozott vállalkozás egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

 

(3) Ha a Felügyelet önállóan vagy az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve dokumentumok vagy helyszíni ellenőrzés alapján szoros kapcsolatot állapít meg, akkor kiegészítő felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű hitelintézetet, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra a kiegészítő felügyelet kiterjed.

 

(4) A Felügyelet az érdekelt felügyeleti hatóságokkal együttműködve

 

  1. egy - a koordinátor által a 96/I. § (5) bekezdésében mentesített - vállalkozást, a koordinátor kezdeményezésére, a 96/D. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott számításokból figyelmen kívül hagyhat, illetőleg
  2. a 96/D. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott küszöbérték számítása során, a koordinátor kezdeményezésére, három egymást követő évet vehet figyelembe, illetőleg - amennyiben jelentős változások következnek be a csoport szerkezetében - e küszöbértékek teljesülésétől eltekinthet, illetőleg

 

  1. a 96/D. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során - kivételes esetben - a mérlegfőösszegen alapuló mutatószámot helyettesítheti vagy kiegészítheti a bevételi szerkezeten, illetőleg a mérlegen kívüli tevékenységeken alapuló mutatószámmal, ha azokat a kiegészítő felügyelet célját tekintve meghatározónak tartja.

 

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet prudens működése

 

96/H. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság felelős azért, hogy az ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások betartása.

 

  1. A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság a kiegészítő felügyeletre vonatkozó előírások betartása és végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozást, amely köteles azt végrehajtani.

 

  1. A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, melyik tagja felelős az ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi ágazatbeli vállalkozás prudens működéséért.

 

A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet pénzügyi konglomerátum szintű kockázatvállalása, csoporton belüli ügyletei és tőkemegfelelése

 

96/I. § (1) A kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet a pénzügyi konglomerátum szintjén is köteles megfelelni a tőkemegfelelési előírásoknak és rögzíteni a pénzügyi konglomerátum szintjére vonatkozó tőkemegfelelési elveket.

 

  1. A kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó (9) bekezdés szerinti adatot és információt, a tőkemegfelelési előírásoknak való kiegészítő felügyeleti szintű megfelelést a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság határozza meg évente legalább egy alkalommal. Ezek eredményét és a meghatározásuk alapjául szolgáló lényeges adatokat a pénzügyi konglomerátum élén álló hitelintézet vagy a vegyes pénzügyi holding társaság jelenti a koordinátor részére.
  2. Ha a pénzügyi konglomerátum élén nem szabályozott vállalkozás - de nem vegyes pénzügyi holding társaság - áll, a Felügyelet mint koordinátor által - az érdekelt felügyeleti hatósággal és a pénzügyi konglomerátummal történt egyeztetést követően - kijelölt, a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézet nyújtja be a (2) bekezdésben említett eredményeket és annak meghatározását szolgáló lényeges adatokat a koordinátor részére.

 

  1. A vegyes pénzügyi holding társaság köteles a számításokat átadni a kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézetnek. A vegyes pénzügyi holding társaság kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet leányvállalata a kiegészítő felügyeleti szintű számításokhoz szükséges egyedi adatokat köteles elkülönítetten kezelni, és azokat nem használhatja fel más célra.

 

  1. A Felügyelet mint koordinátor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól mentesíthet egy vállalkozást, ha

a) székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását vagy

b) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve félrevezető eredményre vezetne vagy c) bevonása a kiegészítő felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne.

  1. Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesítést lehetővé tevő döntés meghozatala előtt a Felügyelet mint koordinátor - a sürgős esetek kivételével - egyeztet az érdekelt illetékes hatóságokkal.
  2. Ha több vállalkozás külön-külön mentesíthető lenne az (5) bekezdés c) pontja alapján, de együttesen nem tekinthető elhanyagolható jelentőségűnek, akkor a kiegészítő felügyelet szerinti tőkemegfelelési számításba való bevonás alól nem mentesíthető.

 

  1. Az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján mentesített hitelintézet székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozástól a hitelintézet felügyelete érdekében, adatot és információt kérhet.

 

  1. A Felügyelet mint koordinátor az érintett felügyeleti hatóságokkal lefolytatott egyeztetés alapján határozza meg, mely csoporton belüli ügyletet és mely kockázatot kell figyelembe venni a (2)-(4) bekezdés

 

szerinti számítások során. Az egyeztetéskor figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátum csoportszerkezetét és a pénzügyi konglomerátum egészének kockázatkezelését. A csoporton belüli ügylet és a kockázatvállalás jelentős mértékének meghatározása érdekében a Felügyelet mint koordinátor - az érdekelt felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján - megállapítja a szavatoló tőkére, illetőleg a biztosítástechnikai tartalékra vonatkozó küszöbértéket.

  1. Ha a (9) bekezdés alapján a kockázatvállalásra és a csoporton belüli ügyletre vonatkozó küszöbérték nem kerül meghatározásra, akkor az ügylet abban az esetben minősül jelentősnek, ha értéke meghaladja a pénzügyi konglomerátum szintjén az összesített tőkekövetelmény öt százalékát.

 

  1. A pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelési számítások módját külön jogszabály tartalmazza.