Hatály: 2014.III.15.

 

2013. évi CCXXXVII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról1

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a) a Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,

c) a magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre,

d) pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézettel, vagy pénzügyi holding társasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint

e) a kiszervezett tevékenységet végző e törvény szerinti felügyeletére.

(2) E törvény rendelkezései alkalmazandóak:

a) a pénzügyi intézmények Magyarország területén történő alapítására, létesítésére, működésére,

b) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,

c) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

d) Magyarország területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére, valamint

e) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által Magyarország területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) az 1. mellékletben felsorolt nemzetközi pénzügyi intézmények Magyarország területén folytatott tevékenységére,

b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek az állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő - törvényben szabályozott - gyűjtésére,

c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről jogszabály rendelkezik,

d) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselő által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra,

e) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalványra, valamint

f) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtási tevékenységére, valamint a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenységére.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) az elkülönített állami pénzalapokra,

b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint

c) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezetre.

(3) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag az engedélyezési, felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége, az üzleti titok és banktitok kezelésének szabályai, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.

2. A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,

b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,

c) pénzügyi lízing,

d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,

e) elektronikus pénz kibocsátása,

f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,

g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,

h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység,

i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,

k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint

l) követelésvásárlási tevékenység.

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában:

a) pénzváltási tevékenység;

b) fizetési rendszer működtetése;

c) pénzfeldolgozási tevékenység;

d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon;

e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(4) Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény alkalmazandó

a) a pénzforgalmi intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra valamint letéti szolgáltatásra,

b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre, pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtásra, valamint letéti szolgáltatásra,

c) a kincstár által az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosokon kívül más személyek részére végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és elektronikus pénz kibocsátási tevékenységre,

d) az utalványkibocsátóra.

4. § (1) Külföldi vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a 18. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdés c) pontjában, 23-24. §-ban, 26-28. §-ban, 79. § (5) bekezdésében, 82. §-ban, 83. § (1) és (4) bekezdésében, 125-140. §-ban, 185. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 185. § (2) bekezdés c) pont ca), cc) és cd) alpontjában, 190-192. §-ban, valamint 206. §-ban foglaltakat nem szükséges alkalmazni.

(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában; illetve a 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságától engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.

(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.

5. § (1) A 3. § (3) bekezdés szerinti engedélyt nem szükséges beszerezni más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, és a magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam illetékes felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.

(2) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

Tovább