ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ADÓSOK RÉSZÉRE - A TAPASZTALATAINK ALAPJÁN

 

A DH törvényeknek, a 2015.10.05-i törvénymódosításoknak "köszönhetően" az érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések tekintetében pernyertesség esetére történő elszámolásnak nincsen kialakult bírósági gyakorlata, különös tekintettel a 2014. évi XL. törvény (Elszámolási törvény) 2015. október 5-től hatályos 37/A. §-a, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény (Forintosítási törvény) ugyancsak 2015. október 5-től hatályos 15/A. §-a az érvénytelen fogyasztói kölcsönszerződések alapján történő elszámolásra. Ezáltal a jogalkotói szándék ellenére -vagy nem :)-, jogbizonytalanságot idéztek elő, és ez a felperesként fellépő adósok számára jelenleg fokozott perbeli kockázatot jelent.

A fentiek túl újabb, a "devizahitelesekre" nézve negatív változás következett be a Kúria 1/2016. polgári jogegységi határozata miatt. 


Az elmúlt pár hónapban tapasz talt bírósági gyakorlat miatt jelenleg nem célszerű u.n. semmisségi pert benyújtani a bíróságra (az adós a Felperes), mert akkor -ahogy azt a 2016.02.12-i posztomban leírtam- a jelenlegi általános bírói gyakorlat szerint  devizában kell elszámolni. Ez az adósoknak nem jó, mert akkor a pénzintézet által nyilvántartott követelés válna a valós tartozássá.

 

Ennek az az oka, hogy a vonatkozó jogszabályok folyamatos változása, módosítása következtében a perindítás kockázatai jelentősen megnőttek, figyelemmel arra, hogy az érvénytelen devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekre vonatkozó elszámolási szabályok bírósági értelmezése, alkalmazása teljesen kiszámíthatatlanná, bizonytalanná vált. Ennek következtében a pervesztesség abban az esetben is bekövetkezhet, ha a kölcsönszerződés létre sem jött vagy érvénytelen lenne ugyan, de a bíróság nem tartja helyesnek az adós által -a keresete mellékleteként csatolt- alkalmazott forintban történő elszámolást, számítási metódust.

 

Fentiek okán a korábban az adósok által indított kereseteket az általános ügyvédi megítélés szerint, még az idézés kibocsájtása előtt, de legkésőbb az első tárgyaláson jobb visszavonni, mert egy ilyen perben előfordulhat, hogy az adósok -vagy az adósokat képviselő ügyvédek- több kárt okoznának, mint, ha a kereseteket nem vonnák vissza. Kiemelem, hogy amennyiben nem kerül sor az idézések kibocsájtására, illetve tárgyalásra, az -legtöbb esetben- nem az esetlegesen eljáró ügyvédek hibája, hanem a releváns jogszabályi környezet miatt bekövetkezett változások okozzák.
 

 

 

A közjegyző is el tudja rendelni bírósági tárgyalás nélkül a végrehajthatóságot, ha:


1. az általa kibocsájtott fizetési meghagyásnak nem mond ellent időben (kézhezvételtől számított 15 nap) az adós, vagy az ellentmondásban foglaltak nem megfelelőek, azaz az adós nem vitatta a tartozás jogalapját és/vagy összegét. Ha az adós ellentmondással él a fizetési meghagyással szemben, akkor az eljárás perré alakul. Ha a jogosult (bank) nem fizeti meg határidőre az eljárási költséget, vagy nem terjeszti elő -szintén határidőre- az előkészítő iratait, akkor a bíróság a pert megszünteti.
2. Elsősorban a nagyobb összegű-, és/vagy jelzáloggal biztosított kölcsönök esetében a szerződés megkötésekor az adós a közjegyző előtt aláírt un. kötelezettségvállaló/tartozáselismerő nyilatkozatot. 
Ezt az egyoldalú kötelezettségvállaló/tartozáselismerő nyilatkozatot záradékolja a kölcsönszerződés felmondása után a bank kérésére, ezzel a pénzügyi szolgáltatónak közvetlen (bírósági út nélküli) végrehajtásra van lehetősége. Ezek után már csak a jogosulton múlik, hogy mikor kezdeményezi a végrehajtást. Ha jónak, vagy célravezetőnek találja, írhat az "eredeti" közjegyzőnek levelet, melyben kifejti érveit, hogy miért ne lássa el záradékkal az okiratot.
De legjobb ilyen esetben már felkészülni a végrehajtás megszüntetése elleni perre. Össze kell szedni minden dokumentumot, ami fontos lehet, mert a végrehajtás megszüntetése ellen indított perben a bíróság nem húzza az időt, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. És itt bizony az adós érdeke, hogy minden papírja meglegyen, amellyel bizonyítani tudja az igazát.

Az adós kell, hogy tudjon minderről, hiszen a pénzügyi szolgáltató -akár a közjegyzőn keresztül- megküldi a kölcsönszerződés felmondását.
 

 

Közjegyzői okirattal biztosított szerződések:

 

 

Az egyoldalú kötelezettségvállaló/tartozáselismerő nyilatkozatot a kölcsönszerződés mellé követelték meg a bankok. Volt, hogy nem is kellett menni sehova, mert a közjegyző jött a bankba (pl. Otp-s szerződések).

Egyszerűbb, ha bemásolom két korábbi posztunk linkjét:

MIT KELL TUDNI A KÖZJEGYZŐI OKIRATRÓL?

https://www.facebook.com/groups/1452476748320574/permalink/1668563060045274/?hc_location=ufi

A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS FELMONDÁSÁRÓL:

https://www.facebook.com/groups/1452476748320574/permalink/1657979617770285/?hc_location=ufi

A felmondási-végrehajtási eljárásnak 4 "fázisa" van:

 

1. Felmondás

Ha kétoldalú a kötelezettségvállaló nyilatkozat, akkor közjegyző közreműködésével kell felmondania a banknak a szerződést. Ha egyoldalú a kötelezettségvállaló nyilatkozat, akkor a szerződést saját maga is felmondhatja a bank tértivevényes levélben.

 

2. Ténytanúsítvány kiállítattása a székhely szerinti közjegyzővel

Az első két lépést általában egyszerre teszik meg a pénzügyi szolgáltatók, ha kétoldalú a kötelezettségvállaló nyilatkozat van a felek között.

 

3. Az „eredeti”, a kötelezettségvállaló nyilatkozatot anno készítő közjegyzővel a bank záradékoltatja a közjegyzői okiratot. Ez a végrehajtási záradék kiállítása.

 

4. A záradékkal ellátott közjegyzői okirattal a bank -elévülési időn belül- bármikor kérheti a lakhely szerint illetékes végrehajtótól a végrehajtási eljárás megkezdését.

 

Amennyiben nem fizeti a havi törlesztőrészleteket -úgy, ahogy a pénzügyi szolgáltató szeretné-, a felmondás előtti utolsó felszólításból küldenek jópárat, majd felmondják a szerződést közjegyző által. Ezt követően a pénzügyi szolgáltató a szerződést készítő közjegyző záradékolja az okiratot és a jogosult követelése közvetlenül végrehajthatóvá válik.

 

Ha a pénzügyi szolgáltató mint jogosult indít végrehajtási eljárást az adóssal szemben, neki célszerű egy végrehajtás megszüntetése iránt indított perben kérni (mondhatnám úgy is, hogy kötelező!) a bíróságot, hogy pl. disszenzusra hivatkozva, elsődlegesen a szerződés érvényesen létre sem jött, vagy másodsorban érvénytelen,semmis, illetve tisztességtelen, jóerkölcsbe ütköző. A legtöbb szerződést ismerve a bíróság a perben, és ezt követően végrehajtás megszüntetését elrendelő ítéletének (a 2017.01.01-től hatályos törvényi szabályozás szerint két pert kell índítania az adósnak) indokolás részében legalább a szerződés semmisségét megállapítja majd.

 

Ezzel az a kellemes helyzet állhat elő, hogy a pénzintézet nem indíthat az adóssal szemben a fentiekre alapozva végrehajtást, akkor sem ha az adós a kölcsön további részleteit (beleértve a tőketartozás fennmaradó részét) nem fizeti meg, így a bankkal történő további egyezkedés, vagy per indítása is okafogyottá válik.

 

A hátulütője a fentieknek annyi, hogy a pénzintézet jelzáloga az ingatlanon megmarad, tehát a követelés megfizetése nélkül, vagy míg a pénzügyi szolgáltató követelése el nem évül (általános elévülés 5 év) az ingatlant nem adhatja el anélkül, hogy a bank követelését nem fizeti meg.

 

 

 

Közjegyzői okirat nélküli szerződések:

 

 

Amennyiben nem fizeti a havi törlesztőrészleteket -úgy, ahogy a pénzügyi szolgáltató szeretné-, a felmondás előtti utolsó felszólításból küldenek jópárat, majd felmondják a szerződést. Ezt követően a pénzügyi szolgáltatónak jogerős közjegyzői végzésre, illetve szintén jogerős bírósági ítéletre van szüksége ahhoz, hogy az adós ellen végrehajtást indíthasson.

 

Ha a  jogosult indít fizetési meghagyásos eljárást az adóssal szemben, az adósnak (kötelezettnek) célszerű (mondhatnám úgy is, hogy kötelező!) arra ellentmondania. Az ellentmondás következményeként indult perben tájékoztatni a bíróságot, hogy álláspontja szerint pl. disszenzusra hivatkozva, elsődlegesen a szerződés érvényesen létre sem jött, vagy másodsorban érvénytelen,semmis, illetve tisztességtelen, jóerkölcsbe ütköző. A legtöbb szerződést ismerve a bíróság a pénzügyi szolgáltató követelését elutasító ítéletének indokolás részében legalább a szerződés semmisségét megállapítja majd.

 

Ezzel az a kellemes helyzet áll elő, hogy a jogosult soha többé nem indíthat Önnel szemben a fentiekre alapozva pert, akkor sem ha Ön a kölcsön további részleteit (beleértve a tőketartozás fennmaradó részét) nem fizeti meg.

 

Nagyon fontos megjegyeznem, nem tudom elégszer mondani, hogy a tértivevénnyel érkező hivatalos iratokat ne vegyék át azonnal, mindig várják meg a második értesítőt, majd azt követően célszerű átvenni azokat. Viszont az első értesítő után 10 munkanapon belül át kell venni, mert ha nem veszik át akkor kézbesítettnek számít és akkor anélkül emelkednek jogerőre a benne foglaltak, hogy nem tudják mi állt a levélben.

Ez csak a „hatósági levelekre”, hivatalos iratokra vonatkozik, pl. MOKK, bíróság.

A pénzügyi szolgáltató, a pénzügyi szolgáltató ügyvédje, vagy a meghatalmazott követeléskezelő cég nem hatóság, nem hivatalos szerv! Javasoljuk azonban, hogy a szerződés felmondását megelőzően a pénzintézet leveleit is vegye át, mert a bíróságon "fekete pont" lehet, ha nem veszi át a levelet, azaz nem együttműködő.

 

 

Az ilyen alapszerződésekhez nem kapcsolódik közjegyzői okirat, ezért ha az adós nem fizet, majd valamikor kap a MOKK-tól (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) egy FMH-t (fizetési meghagyás).

Arra 15 napon belül ellent kell mondani és amennyiben a jogosult kifizeti a perilletéket és a bíróság által megadott határidőben előterjeszti előkészítő iratait, akkor perré alakul az eljárás. Ha mindez nem történik meg, akkor per sem lesz.

 

Tehát, ha nem fizet:

1., A perilletéket nem az adósnak kell kifizetnie

2., Minden bizonyítási teher a jogosulton lesz.

3., Jegybanki alapkamatokkal növelve is valószínűleg túlfizetésben van a szerződésben vállaltakhoz képest.

4., Fizetéses meghagyásos eljárásban (ha lesz per) honlapunkon (www.hitelsegitseg.tk) megadott feltételek mellett tudunk biztosítani jogi képviselőt a peres eljárás során.