Főoldal » Fájlok » Dokumentumok

RENDKÍVÜLI ELLENTMONDÁS.
2018-01-15, 11:27 AM

RENDKÍVÜLI ELLENTMONDÁS

Ha átvették az fmh-t, csak nem mondtak ellent, akkor most perújítással lehet élni, vagy érvénytelenségre, semmiségre, vagy a szerződés létre nem jöttére történő hivatkozással lehet még pert indítani.

Azonban ha nem vették át anno az fmh-t, akkor a végrehajtási lap kézhez vételétől számított 15 napon belül rendkívüli ellentmondással élhetnek.


Fontos!!

Ez nem egyenlő a kézbesítési vélelem megdöntésével, mert rendkívüli ellenmondással az is élhet, aki a kézbesítési vélelmet nem tudja megdönteni.

A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a közjegyzőhöz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a a fentiek alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett rendkívüli ellentmondással élhet.

 

Ha a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó iratot végrehajtói kézbesítés útján kézbesítették (tehát az adós a vh. lapot egy későbbi időpontban a végrehajtótól vette át), a fenti szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.

 

Jogszabályi hivatkozás:

2009. évi L. törvény
a fizetési meghagyásos eljárásról
32. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.

Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a jogosultnak megfizetni, illetve közjegyzői bizalmi őrzésbe vagy bírói letétbe helyezni vagy a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél szükség esetén okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti.

 

Jogszabályi hivatkozás:

2009. évi L. törvény
a fizetési meghagyásos eljárásról

(2) Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti.
 

Az ellentmondásra nyitva álló határidő alatt a kötelezett (adós) a kézbesítési vélelem megdöntésére vonatkozó kérelmet terjeszthető elő. A kérelemben elő kell adni a mulasztás okát, és azokat a körülményeket, amelyek a kötelezett vétlenségét alátámasztják.

Jogszabályi hivatkozás:

Költségviselés:

Pp. 320. § (2) A bíróság a végrehajtható okiratnak a kézbesítése vagy a meghagyás végrehajtói kézbesítése után előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperest legkésőbb az eljárást befejező határozatában pénzbírsággal sújtja, ha az alperes a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétesen vagy egyébként nyilvánvalóan alaptalanul terjesztett elő ellentmondást kivéve, ha a fizetési meghagyás kézbesítésének vélelmét megdönti.


Ha az adós -akár rendkívüli ellentmondással- ellentmond a közjegyző által megküldött FMH-nak, akkor bírósági perré alakul az eljárás. Természetesen ilyenkor a peres eljárásra vonatkozó jogszabályok és illetékfizetés lesz az irányadó. A perilleték 6%, és a korábban a MOKK felé megfizetett 3% különbözetét illeték formában kell lerónia a jogosultnak (tehát nem az adósnak!). Nagyon fontos, hogy a per során a jogosultnak (banknak!) kell bizonyítania, hogy a követelése jogszerű, és a követelése mértéke helytálló.

A rendkívüli ellentmondás alkalmazásával az adós még egy esély kap arra, hogy a jogosult egyébként már jogerős és végrehajtható követelése ellen védekezni tudjon, így a végrehajtási eljárást elkerülje!

A mintalevél letöltéséhez kattintson ide.
Kategória: Dokumentumok | Hozzáadta:: Hitel-Segítség
Megtekintések száma: 687 | Letöltések: 0
Összes hozzászólás: 0