Főoldal » Fájlok » Hasznos publikációk

A kategóriában található bejegyzések: 102
Mutatott bejegyzések: 1-10
Oldalak: 1 2 3 ... 10 11 »

Sorbarendezés: Dátum szerint · Megnevezés szerint · Hozzászólások szerint · Letöltések szerint · Megtekintések szerint
A magyarországi devizakölcsönök carry trade üzletnek minősülnek. A devizakölcsönt nyújtó pénzügyi szolgáltatók tudták a carry trade kockázatát, mégsem adtak meg annyi tájékoztatót sem, mint ami fent leírásra került. Saját nyereségük érdekében mintegy 400 ezer szerződést kötöttek meg a lakossággal olyan lakás ingatlan hitelre, aminél a kölcsönt felvevők vesztesége egyértelmű várható volt.
Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 575 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2017-01-31

 
 

A mintalevél letöltéséhez kattintson ide.
Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 1596 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2016-07-07


5 tény, amit jó, ha tudsz a személyes adataid kezeléséről, ha tartozásod van és már a behajtó hívogat.
 
 

Az utóbbi időben sok téves információ látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy vajon a követelésbehajtó cégek jogosan jutnak-e hozzá adatainkhoz, illetve, hogy maguk a szolgáltatók/bankok jogszerűen járnak-e el, mikor átadják vagy éppen eladják a követeléseiket faktoring cégek részére. Az alábbiakban rávilágítunk a témában a törvényi lehetőségekre.

 
1. Hogyan adhatják át a tartozásom behajtását?
Az új Ptk. alapján követeléskezelő cég kétféle módon kaphatja meg a követelésbehajtás jogát a banktól: engedményezéssel vagy megbízási szerződés útján.
 
2. Mi is az az engedményezés?
A Ptk. alapján az engedményezés a két fél között létrejött szerződés, mely alapján a követelés az egyik jogosultról a másikra átszáll, annak minden jogával és a kamatköveteléssel együtt.

3. Mi a különbség az engedményezés és a megbízási szerződés között?
Az a lényeges különbség, hogy míg a megbízás esetén a követelés behajtása a szolgáltató nevében folyik, a jogosulti pozícióban nincs változás és a behajtó cég az alapjogviszony tekintetében harmadik személynek minősül; addig az engedményezés esetén a követeléskezelő cég a saját nevében szólítja fel a fogyasztót/ügyfelet teljesítésre, vagyis ő lép az eredeti jogosult helyébe.
 
4. Mikor kaphatják meg az adataimat?
Engedményezés esetén egyértelmű a követeléskezelő adatkezelői minősége, mivel ő a követelés jogosultja.
A megbízási jogviszonyt illetően az adatkezelő más személynek, így követeléskezeléssel, adósságbehajtással foglalkozó jogi vagy természetes személynek két módon adhat át adatot:
a) Amennyiben a követelés kezelője csak pontosan meghatározott technikai műveleteket végez (pl.: felszólítások postázása), akkor adatfeldolgozóként jogosult az adatok átvételére az Infotv. 10. §-a alapján, külön törvényi felhatalmazás, vagy az érintettek hozzájárulása nélkül. Az adatfeldolgozó azonban önálló döntéseket nem hozhat.
b) A követeléskezelőknek saját maguk által kidolgozott eljárási rendjük és erre vonatkozó belső szabályzatuk van, az adatokon érdemi műveleteket végeznek, azokat saját tevékenységi körükön belül döntéshozatalra használják fel (pl. követelés lejártának vizsgálata, jogérvényesítés módja, egyeztetés, részletfizetési kérelem vizsgálata és elbírálása, saját maguk határozzák meg az alkalmazandó követeléskezelési módszereket, stb.), ebben az esetben adatkezelőnek minősülnek.


Az ügyvéd törvényi felhatalmazás alapján jogszerűen juthat hozzá megbízójától az adós személyes adataihoz, ehhez az adós hozzájárulása nem szükséges.


5. És a hozzájárulásom nélkül adják/veszik az adataimat?
Az engedményezésről az érintettet értesíteni kell, az adós az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni, azonban az engedményezett követelés kötelezettjének hozzájárulására a szerződés létrejöttéhez nincs szükség, de a szerződésben nem szereplő, új vagy további adatok gyűjtéséhez törvényi felhatalmazás hiányában az adósok hozzájárulására van szüksége.
Megbízási szerződés alapján a követeléskezelő három jogcímen végezheti tevékenységét:
a) Az érintett hozzájárulása alapján
A magánszemély ügyfelek személyes adatai – az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének betartásával – átadhatóak a követeléskezelőnek, ha ahhoz az érintett hozzájárult. Az ügyfél hozzájárulása akkor tekinthető jogszerűen megadottnak, ha az az adatalany kívánságának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása, mellyel beleegyezését fejezi ki az őt érintő adatkezelésbe (adattovábbításba). A hozzájárulás megadható előzetesen, a követelés alapjául szolgáló szerződésben is.
b) Törvény felhatalmazása alapján 
Nincs olyan törvény, amely általában hatalmazná fel a követeléskezelőket adatok átvételére, így a hozzájárulás hiányában csak azon adatkezelők számára végezhetik – adatkezeléssel járó – tevékenységüket, amelyeket az adatok átadására törvény felhatalmaz. A hatályos törvények az alábbi esetekben teszik lehetővé követeléskezelő igénybe vételét, adatok ilyen célú átadását:
– Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény [157. § (9) bekezdés a) pont].
– A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alapján a távhőszolgáltató [45. § (1) bekezdés b) pont].
– A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján a szolgáltató [151. § (4) bekezdés a) pont].
– A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény alapján az engedélyesek [125. § (4)
bekezdés a) pont]
– A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény alapján a víziközmű szolgáltató [61. § (3) bekezdés a) pont].
– A régi Hpt. 51. § (1) bekezdés c) pontja és 2014. január 1-jétől az új Hpt. 161. § (1)
bekezdés c) pontja.
c) Általános felhatalmazás alapján 
A jogosult követelése érvényesítésének másik – a hatályos magyar jog által elismert – eszköze a szerződéssel megbízott ügyvéd közreműködésének igénybevétele. Az ügyvéd a megbízása alapján a követeléskezelési eljárás jogi/végrehajtási szakaszában az ügyfelét a bíróságon vagy a közjegyző előtti eljárásban képviseli, és az ügyfelei jogi képviselete során személyes adatot használ. Az ügyvéd törvényi felhatalmazás alapján jogszerűen juthat hozzá megbízójától az adós személyes adataihoz, ehhez az adós hozzájárulása nem szükséges. Ügyvéden kívül más személy vagy szervezet általános felhatalmazást nem kaphat.

Forrás:  Holló & Társai Ügyvédi Iroda.

 
Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 1343 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2016-04-01


Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál.
Az ismertető letöltéséhez kattintson ide.


 
Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 611 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2015-12-08



A kalkulátor letöltéséhez kattintson ide.

Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 1146 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2015-10-07



Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 1703 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2015-09-25

BANK, BANKNAK LESZ A FARKASA.

Most még nem tudják a bankok, de mi érdekvédők vagyunk a legjobb barátjuk. Olyan barát, aki néha nyugodtan – ha értik – néha indulatosan, de segít. Rávilágítunk a problémákra, segítünk eligazodni a jog és a társadalom bonyolult útvesztőiben, elmagyarázzuk, hogy mi helyes és mi nem, mi tisztességes és mi nem.

Nem kell megköszönni.

A bankok lassan felejtenek, mint az a cirkuszi ló, amelyik nyugdíjba vonult, de a dobpergésre még ütemesen jár a lába az istállóban.

Most más a feladat.
Tisztességesnek kell lenni.

Az évekkel ezelőtti médiaközlemények meglehetősen bátortalanul foglaltak állást a devizahitelekkel kapcsolatban. Mára viszont teljesen természetessé váltak az olyan fogalmak, mint: „tisztességtelen”, (ezt a bankok is leírják saját magukról), „kifosztottak”, vagy „becsaptak”. A felsőbbrendűségi komplexusuknak az lett az eredménye, hogy a társadalomnak elfogyott a türelme.

A bankok, ha lassan is, de meg fogják tanulni, hogyan kell viselkedni egy demokratikus jogállamban. Valamikor a bankoknak lehetett úgy beszélni az ügyféllel, mint a kapcaronggyal, valamikor lehetett olyan közjegyzői okiratot készíteni, ami törvénytelen, valamikor lehetett a végrehajtónak rárúgni az ajtót az adósra.

Nagy volt a bátorság, amihez még némi cinizmus is kellett, de Newton óta tudjuk, hogy erő-ellenerő (hatás-ellenhatás) törvénye, két egymással ellentétes irányú mozgás kölcsönhatása ki fog egyenlítődni.
És ezt mi adósok, hátrányból, óriási küzdelem árán valósítottuk meg. Mertünk nekimenni a bankoknak, akiket eddig szent teheneknek hitt mindenki. Harcoltunk az utcán, bankfiókokban, tárgyalóteremben, médiában és a lakossági fórumokon.

A patthelyzet nekünk jó. Mi vagyunk a saját otthonunkban és mi nem fizetünk. Pedig mi nagyon szeretnénk fizetni. Ha lehetne. Az eddigi kormányzati és banki próbálkozások nem bizonyultak elégségesnek. Kéretik egy kicsit nagyobb kreativitást az uraktól, ellenkező esetben marad az a bizonyos patthelyzet. Az egységes és a Bankszövetség által tollba mondott kommunikáción az erózió jelei mutatkoznak.

Néhány renitens bank megunhatta, hogy folyamatosan a falnak vezetik őket és magánakcióba kezdtek. Egyezségi ajánlatokat küldenek az ügyfeleiknek. Na lám, mégse esett le a korona a fejükről? Lehet gondolkodni? Ezek a bankok sem Teréz anya, jól felfogott önös érdek szerint cselekszenek. Vissza kívánják szerezni az ügyfél bizalmát – amit valljunk be őszintén – ma már csak történelem.

Ki szeretne ma hitelt felvenni?
Hogyan lesz ebből növekedés?

Nyilván ezek a kérdések a renitens bankoknak is az eszébe jutott, akik a Bankszövetség atyai intelmei ellenére mégis úgy gondolták, hogy nem érdemes hősi halált halni olyan dogmatikus elvek miatt, aminek egyébként semmi értelme.

Mi kitartunk, mert hál Istennek, a magyarországi jogorvoslati rendszer annyira tehetetlen, hogy még legalább két évtized benne van a probléma végleges lezárásában. Akik időben lépnek, azoké lesz a piac.

Eljött az idő, amikor már nem csak mi „nem fizető adósok” vagyunk a bankok első számú közellenségei.

Bank, banknak lesz a farkasa.

Egymást fogják darabokra tépni azért a kevés koncért, amit eddig nem sikerült felfalniuk.

Forrás: Hámori Gábor
Szerkesztette: Hitel Segítség

Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 297 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2015-09-12

A Teljes Hiteldíj Mutató

 

Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

 

Mi is az a Teljes Hiteldíj Mutató alias THM pontos megfogalmazása és tartalma?

Megoszlanak a vélemények, íme néhány a fogalomtárakból:

 

„A THM mutató számítását kormányrendelet írja elő a bankok számára. A cél ezzel a különböző hitelajánlatok összehasonlíthatóságának elősegítése egy egységesen számított százalékban kifejezett, egy évre vetített költségmutatóval. A THM mutatót a bankoknak a hitelajánlatnál az ügyfelet terhelő összes költséget figyelembe véve kell kiszámítaniuk. A mutató tartalmazza a hitel folyósításához kapcsolódó összes kamat-, díj- és kezelési költséget. A THM viszont nem tartalmazza a nem teljesítésből fakadó esetleges költségeket (például késedelmi kamat), illetve a folyósítás előtt felmerülő költségeket (mint például hitelbírálati díj, átutalási díjak, rendelkezésre tartási jutalék).”

-Forrás:  portfolio.hu-

 

„A Teljes Hiteldíj Mutató vagy THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. A THM kiszámításánál a következő tételekkel számolnak: kamat, kezelési költség, értékbecslés és helyszíni szemle díja, ingatlan-nyílvántartási eljárás díja, bankszámlavezetés díja.

A THM kiszámításánál bizonyos költségeket nem vesznek figyelembe, mint például a késedelmi kamat, a közjegyzői díj, a fedezetre kötendő biztosítás és esetleges garancia díja.

A hitelintézetek a kereskedelmi kommunikációban (TV reklám, plakát, stb.) a THM számításánál  5.000.000 Ft-os hitelösszeggel számolnak 20 éves futamidőre (jelzáloghitelek esetén). Az ettől eltérő feltételekkel rendelkező hitelnél előfordulhat, hogy kicsit magasabb vagy alacsonyabb THM-et kell megfizetni.

Minél alacsonyabb a THM, a kölcsön annál kedvezőbb számodra.”

-Forrás: bankracio.hu-

 

A teljes hiteldíj mutató vagy THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Magyarországon 1997-ben vezették be a betétesek védelmében.

A THM kiszámításánál a következő tételekkel számolnak: kamat, kezelési költség, értékbecslés és helyszíni szemle díja, ingatlan-nyilvántartási eljárás díja, a hitelközvetítőnek fizetendő díj, bankszámlavezetés díja. A THM kiszámításánál bizonyos költségeket nem vesznek figyelembe, mint például a késedelmi kamat, a közjegyzői díj, a fedezetre kötendő biztosítás és esetleges garancia díja. A pénzintézetek a reklámokban szereplő ajánlataik THM számításánál 5.000.000 Ft-os hitelösszeggel számolnak 20 éves futamidőre. Az ettől eltérő feltételekkel rendelkező hitelnél előfordulhat, hogy kicsit magasabb vagy alacsonyabb THM-et kell megfizetnünk. Minél alacsonyabb a THM, a kölcsön az ügyfél számára annál kedvezőbb.

-Forrás: wikipedia-

 

Egy példa

Egy hitel kamatlába 10%, a kezelési költség 2% egy évre. Ebben az esetben a THM 12%. Ha az adós felvesz 100 Ft-ot, akkor egy év múlva 112 Ft-ot kell visszafizetnie a hitelezőnek.

-Forrás: wikipedia-

 

Vegyünk egy VALÓS példát, szó szerint - természetesen tudjuk, hogy a THM mértékét NEM az alábbiak szerint kell kiszámolni, de egy bizonyos pénzügyi szolgáltató kölcsönszerződéseinek többségében szó szerint így szerepel!!!:

 

„Az induló teljes hiteldíj mutató (THM) a jelen közjegyzői okirat aláírásakor évi 4.63%.

Az induló teljes hiteldíj mutató meghatározása a forint fizetések alapján történt. Az induló teljes hiteldíj mutató megállapítása körében a fizetések más devizanemre átszámításánál figyelembe vett, a Bank által alkalmazott Deviza vételi és eladási árfolyam érvényességének napja: 2007 év október hó 15. napja.

 

 

Az ügyleti kamat

A kölcsön ügyleti kamata e közjegyzői okirat aláírásakor évi 3.95%.

Kezelési költség

A kezelési költség e közjegyzői okirat aláírásakor évi 0 %. A kezelési költséget az Adósok a folyósítás napjától kötelesek a Hitelezők részére megfizetni.

Közös rendelkezések

A hiteldíj (ügyleti kamat és kezelési költség) az első ügyleti év végéig (a 12. törlesztőrészlet esedékességének napjáig) állandó mértékű.”……

 

Ebben az esetben a hiteldíj = THM

Cogito ergo sum: ügyleti kamat 3.95% + kezelési költség 0% : THM = 4.63% ???

Akárhogy számolom, THM kalkulátorral avagy józan paraszti ésszel a THM nem stimmel.

A bíróság a szerződés semmisségét deklarálhatja, de nem feledjük, hogy van egy kockázati tényező……aki maga a bíró!

Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 475 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2015-07-16

 
 

KEZDJÜK AZ ALAPOKNÁL ! ! !

Konzultációink alkalmával 10-ből 8-an a mai napig rácsodálkoznak és "megvilágosodnak", mikor a konkrét kölcsönszerződésükben levő érvénytelenségi/semmisségi okokat soroljuk.

Az első az alábbi:

A „szerződés tárgya” - Hpt. 213.§ (1) a)

"Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát" !!!

A szerződés tárgya egy jogi fogalom, amely az esetek túlnyomó részében a folyósított kölcsönösszeget takarja.

Egyes pénzügyi szolgáltatók „deviza alapú elszámolású, devizában nyilvántartott” hitelek/kölcsönök esetében a szerződés tárgyát, tehát a kölcsön összegét így határozzák meg.

Vegyünk egy példát:
„ A kölcsön összege: 5.000.000,-Ft, azaz ötmillió forint.
A kölcsön összegének Devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott Deviza vételi árfolyamon történik, melyről az adósokat a Hitelezők a folyósítási értesítő megküldésével tájékoztatják.”

Vagy:
„A kölcsön összegének Devizában való megállapítása a Bank által alkalmazott, a folyósítás napján érvényes számlakonverziós vételi árfolyamon számított Deviza ellenértéke”

Tehát amennyiben Rászedett Áron pl. 2007.10.15. írt alá (nem megkötött) „deviza alapú” kölcsön-/hitelszerződést és az általa igényelt 5.000.000,-Ft-ot a szerződés aláírása után 5 nappal, 2007.10.20-án utalta a pénzintézet, akkor a fent említett szerencsétlen halandó adós tudhatta-e, hogy a folyósítás napján a pénzügyi szolgáltató által folyósított pénzmag deviza ellenértéke mennyi lesz?
Különös tekintettel arra a tényre, hogy a legtöbb pénzügyi szolgáltató a folyósítás napján minimum két számlakonverziós árfolyamot alkalmazott.

Cogito ergo sum: Rászedett Áron szerződése tartalmazza é a szerződés tárgyát?

Meglátásom szerint nem. Hiszen az egyes pénzügyi szolgáltatók „deviza alapú” kölcsönök/hitelek esetében a szerződés tárgyát, tehát a kölcsön összegét nem jó magyar forintban, hanem a választott devizában tartja nyilván.

 
 
Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 847 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2015-07-16



Melyik banknál van devizahitele?

Mutatjuk, mikor kapja az értesítőt!

Van olyan bank, ahol március végére le akarják zárni az elszámolási és forintosítási értesítők kiküldését, a többség azonban ütemezetten, a törvény által megszabott április végi határidőig küldi meg az elszámolást. Úgy fest, azok a bankok is tartani fogják ezt a határidőt, akiknél még zajlik a bírósági per a kamatemelések tisztességtelenségének ügyében.

Tovább a cikk megtekintéséhez.


Hasznos publikációk | Megtekintések száma: 1041 | Letöltések: 0 | Hozzáadta:: Hitel-Segítség | Dátum: 2015-02-26