Főoldal » Fájlok » Hasznos publikációk

ELSZÁMOLÁSI HATÁRIDŐK + 1 GONDOLAT
2014-09-29, 12:53 PM

ELSZÁMOLÁSI HATÁRIDŐK + 1 GONDOLAT

Elfogadta a parlament az „elszámolási törvényt”, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket.

A most megszavazott - várhatóan november elején hatályba lépő - törvény a fogyasztói hitelek érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek, és a 2014. évi XXXVIII.számú törvény alapján szükséges elszámolását szabályozza, mivel az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkez(het)ett a fogyasztók javára.

Ez a túlfizetés a kölcsön futamideje során felgyülemlett ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET ÖSSZEGÉHEZ KÉPEST NEM TÚL JELENTŐS MÉRTÉKŰ.

A túlfizetést - a törvényi előírástól eltekintve érthetetlen okból - a tőketartozás terhére, előtörlesztésként (???) kell elszámolni.

Elsőként a devizahiteleseknél zajlik le az elszámolás: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást.

A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek.

Az elszámolási módszertan főszabálya, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés e 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

A jogszabály felhatalmazást ad az MNB-nek, hogy az elszámolási módszertan részletes szabályait rendeletben határozza meg. Az is a jegybank joga lesz, hogy ellenőrizze az elszámolást.

Amennyiben a hitelintézetek ÁSZF-jeinek tisztességtelenségét vesszük figyelembe, ahol az MNB a korábbi - nem kifejezetten nagy - hatékonysággal ellenőrizte a fent említett dokumentumokat, hiszen a 2014. évi XXXVIII. törvénnyel szemben korábban nem találta a „prudens” pénzügyi intézmények ÁSZF-jeit tisztességtelennek, de legalább is kifogasolhatónak, ezeket az elszámolásokat célravezetőbb lenne egy független szakemberrel is ellenőriztetni.

Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli.

A bankoknak - az ügyfél kérésére - a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk: az érintettek - tízezer forintos díj ellenében - 2015. március 1-31. között kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől, amelynek ezt 2015. november 30-áig kell megküldenie. Ha az elszámolás eredményeként kiderül, hogy a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki. A tízezer forintos eljárási díjat - a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján - azoknak nem kell megfizetniük, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel.

Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés.

Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.

Amellett, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskötéskori kamatszintre, a jogszabály banki kamatemelési moratóriumot is bevezet legkésőbb 2016. április 30-áig, így a pénzintézeteknek nem lesz joguk egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre.

A törvényalkotási bizottság módosítását elfogadva azt is rögzítették, hogy a bankok nem mondhatják fel a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban.

Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is.

Az elszámolással kapcsolatban az ügyfelek panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak.

A törvény szabályozza a félbeszakadt végrehajtási eljárásokat is. E szerint ezek leghamarabb az elszámolás után - tehát akár már januárban! - folytathatók.

A szakértők elemzése alapján a törvény legnagyobb hibája, hogy a bankok által esetlegesen hibásan elkészített elszámolás megküldését követően az adósokkal szemben indított - a 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében szüneteltetett - végrehajtási eljárások azonnal folytathatók.

Mint mondták, ez azért aggályos, mert könnyen lehet, hogy az adós jogorvoslattal kíván élni, ugyanis vitathatja a bank által készített elszámolást, de a végrehajtás ettől függetlenül folytatódik, és a jogorvoslati eljárás vége előtt az adós ingatlanát el is árverezhetik. Sőt olyan családok is vannak, akiknek már értékesítették ingatlanát, esetükben pedig tavasszal már a kilakoltatás fenyeget.

Az elszámolási törvény túlnyomó része november elsején lép hatályba.

Várhatóan a 2016-os határidőig az Országgyűlés újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek a hitelek átlátható árazására.

+ 1 GONDOLAT:

A Fidesz frakcióvezetőjének Rogán Antalnak szeptember közepi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia. Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot.

Fentiekkel kapcsolatosan sarkalatos kérdés lehet az, hogy az átlag „deviza-alpú” hitelek esetében az évek folyamán az árfolyamrés, a tisztességtelen kamatemelések és LEGFŐKÉPP AZ ÁRFOLYAMKÜLÖNBÖZET miatt, példaként véve egy 80.000 Ft-ra felkúszott törlesztőrészlet 25-30%-os csökkenése ~60.000 Ft-ra milyen előrelépést, és tisztességes elszámolást jelent a 30.000 Ft-os kezdő törlesztőrészlethez képest?

 

Szerkesztette: Török-Borbás Csilla

Forrás: MTI és MNO

 
 
Kategória: Hasznos publikációk | Hozzáadta:: Hitel-Segítség
Megtekintések száma: 827 | Letöltések: 0
Összes hozzászólás: 0