Főoldal » Fájlok » Hasznos publikációk

Magukat mentő devizahitelesek.
2014-09-05, 11:36 AM

Magukat mentő devizahitelesek.

Miközben a bankok devizahiteles pereitől hangos a sajtó, tízezer devizahiteles érdekében lép fel a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) és azt javasolja az ügyfeleknek, forduljanak az Alkotmánybírósághoz, hogy a bíróságok folytathassák a pereket, különben kár érheti őket. Azokat buzdítja erre, akiknek a bankok ellen indított és folyamatban lévő pereit a július 4-én elfogadott devizahiteles törvénycsomag nyomán felfüggesztették a bíróságok.

- A kormány törvénycsomagja nyomán javult a devizahitelesek jogi helyzete. Miért tartja szükségesnek, hogy mégis jogi lépéséket tegyenek?

- Ellenkezőleg. A devizahitelesek helyzete nem javult, hanem romlott a törvény alapján. A deviza-hitelszerződések számtalan okból semmisek. Ez a törvény a hatalmi elit próbálkozása arra, hogy érvényben tartsa ezeket a szerződéseket. Ennek a próbálkozásnak az is a része, hogy megkísérlik megakadályozni, hogy a devizahitelesek ügyeivel a bíróságok foglalkozzanak. A szerződések törvény erejével kierőszakolt érvényben tartása a fogyasztóknak sem érdeke. A bírósági eljárások elodázása pedig ellentétes a jogállami hagyományokkal.

- Vannak fogyasztók, akik önnel nem értenek egyet, és örülnek az új törvénynek.

- Ennek a jogszabálynak azok örülnek akik még soha nem éltek jogállamban, és ezért nem tudják milyen az, amikor valaki a saját kezébe veheti a sorsának az irányítását. A magyarországi diktatúrák mindig azt ajánlották a társadalomnak, hogy senki ne foglalkozzon az öngondoskodással, hanem inkább válassza az állami gyámkodást. A devizahiteles törvény is ebben a szellemiségben készült. A hatalmi elit azt ajánlja a devizahiteleseknek, hogy ne keressék önállóan az igazukat, hanem majd jön a jótékony "állambácsi" és helyettük mindent megold. Európából nézve ez ostobaság. Magyarország kulturális hagyományai miatt viszont valóban lehetnek olyan fogyasztók, akik ennek a törvénynek örülnek. Nekik lehetőségük van a törvényt elfogadni, és várni arra, hogy a bankok elszámoljanak velük. Ezzel szemben van legalább tízezer olyan devizahiteles, akik már a saját kezükbe vették a sorsukat és pert indítottak a jogaik védelmében. Ők kifizették az ügyvédjüket és vállalták a bírósági eljárás illetékének megfizetését is. Mi nekik ajánljuk, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy ezek a költségek a nyakukon maradnak. Ez a tízezer devizahiteles, és az őket képviselő ügyvédek azok, akik szakítani akarnak Magyarország diktatórikus hagyományaival.

- Miért gondolja, hogy ezek a költségek a pereskedő devizahitelesek nyakán maradnak?

- Egyelőre nem lehet tudni, hogy mire készül a kormány. Jelenleg az sem világos, hogy mi lesz a folyamatban lévő peres eljárások sorsa. A diktatúrák logikája alapján azonban biztos, hogy a hatalmi elit a devizahiteles "mentőcsomaggal" átveri a társadalmat. Az állami gondoskodásnak ugyanis ára van. Fel kell adni a szabadságjogainkat és a pénzügyi függetlenségünket. A egyik átverésnek az tűnik, hogy a Parlament törvényt fog alkotni a folyamatban lévő perek megszüntetéséről. Ebben az esetben a pert vállaló devizahitelesek nyakán fog maradni az ügyvédi költség és a perilleték, ami a hitelösszegtől függően több százezer vagy millió forintot is jelenthet. Most annak érdekében szükséges a pert vállaló devizahiteleseknek az Alkotmánybírósághoz fordulniuk, hogy ezt a kárt kivédjék.

- Mi az a jogi lépés, amit javasol?

- Nyújtsanak be alkotmányjogi panaszt az alkotmánybírósághoz a devizahiteles törvény 16. §-ának a megsemmisítése érdekében. Az Alaptörvény törvény szerint alkotmányjogi panaszt - a többi között - akkor lehet benyújtani, ha valakinek úgy sérülnek az alkotmányos jogai, hogy egy adott bíróság egy alkotmányellenes törvényt alkalmaz. A folyamatban lévő eljárások felfüggesztéséhez a bíróságok a devizahiteles törvény 16. §-át alkalmazták. Ennek alapján adtak ki a bíróságok a mintegy tízezer felfüggesztő végzést az elmúlt hetekben. Ez a rendelkezés azonban szerintem alkotmányellenes. a devizahitelesek jogát sérti a felfüggesztő végzés, mert annak az alapja egy alkotmányellenes jogszabály. A devizahiteleseknek szeptember végéig van lehetőségük panaszt benyújtani az elsőfokú bíróságokhoz.

- Miért alkotmányellenes az eljárások felfüggesztése? Melyik alapjoga sérült a devizahiteleseknek?

- Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az általa indított pert a bíróságok "ésszerű határidőn" belül eldöntsék. Ezzel ellentétes a devizahiteles törvény 16. §-a, mert arra kötelezi a bíróságokat, hogy felfüggesszenek folyamatban lévő eljárásokat. A bíróságok tehát nem tudnak eleget tenni annak a kötelességüknek, hogy a kereseteket "ésszerű határidőn" belül eldöntsék. A devizahiteles törvény 16. §-a tehát azért alkotmányellenes mert beavatkozik a bírósági ügymenetbe és elodázza az eljárások menetét.

- A törvény szerint az eljárások felfüggesztése legkésőbb december 31-ig tarthat. Miért nem tudják a devizahitelesek ezt a néhány hónapot kivárni?

- Egy jogállamban a az igazságszolgáltatás nem papucs orrán pamutbojt, hanem egy intézmény, aminek a létét és működését az Alaptörvény védi. Minden beavatkozás ami elodázza az eljárásokat alkotmányellenes. Az lehet, hogy fél év nem tűnik soknak egy kívülállónak, de akinek hat hónapon keresztül a megélhetése forog kockán, annak minden nap számít.
Ezen kívül az alkotmányjogi panasz benyújtásának a célja az is, hogy a devizahitelesek jelezzék a hatalmi elitnek, hogy nem fogják hagyni a bírósági eljárások törvény erejével történő lezárását. Ha egy devizahiteles benyújtott egy megfelelő keresetlevelet és kifizette a bírósági illetéket, akkor attól a devizahitelestől nem lehet megvonni azt a jogot, hogy arról a keresetéről a bíróság döntsön.

- Ezek szerint tízezer alkotmányellenes döntést hoztak volna a bíróságok?

- Igen, tízezer olyan végzést adtak ki a bíróságok, amelyek ellentétesek a jogállami hagyományokkal. Az igazságszolgáltatás diktatórikus múltját mutatja, hogy a devizahiteles törvény 16. §-ának a végrehajtása ellen egyetlen bíró vagy bírósági titkár sem emelt szót. A bírák és bírósági titkárok vagy nem vették észre ezt a törvénysértést, vagy nem mertek szót emelni ez ellen a törvénysértés ellen.

- Miért jobb az a devizahitelesnek ha a bíróságok elutasítják a kereseteket a helyett hogy megszüntetnék az eljárást?

- A Kúria legutóbbi megnyilatkozásai alapján valószínűtlennek tartom, hogy a devizahitelesek kereseteit a bíróságok elutasítanák. Bár a Kúria által gerjesztett jogi zűrzavarban természetesen minden lehetséges. Azt azonban már a Kúria bírái sem tagadják, hogy a devizahiteles szerződések tele vannak hibákkal, és értelmetlen a szerződéseket bírósági ítéletekkel toldozgatni-foltozgatni. A devizahitel-szerződések körüli huza-vona lényege ezért már nem az, hogy vajon hibásak-e a szerződések, hanem az, hogy mi legyen a hibás szerződések sorsa. A jogállami válasz erre az lenne, hogy a szerződések semmisek és új szerződéseket kell kötni. A diktatórikus válasz pedig az, hogy törvényt kell alkotni a hibák kiküszöböléséről. A hatalmi elit a diktatórikus utat választotta, és ehhez élvezi a Kúria bíráinak a támogatását.

- Hogyan tudják a devizahitelesek kivédeni azt, hogy a nyakukon maradjanak a bírósági költségek?

- Ha a bíróság egy perben ítéletet hoz, akkor döntenie kell a per költségeinek a megosztásáról. A per költségeit a vesztes fél viseli. Ezzel szemben ha a bíróság egy pert megszüntet, akkor a perköltségekről nem kell dönteni, hanem azokat minden fél maga viseli. A devizahiteleseknek tehát azért jobb az eljárások folytatása és az ítélethozatal, mert akkor a per minden költségét a bankoknak kell majd viselniük.

- Milyen döntést hozhat az Alkotmánybíróság?

- Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a devizahiteles törvény 16. §-át. Ha pedig ez a rendelkezés semmis akkor folytatni kell a pereket és a bíróságoknak ítéletet kell hozniuk. Továbbá az Alkotmánybíróság döntése jelezni fogja a hatalmi elitnek az is, hogy az eljárások törvény erejével történő lezárása is alkotmányellenes.

- Mi lesz a következménye, ha az Alkotmánybíróság elkaszálja a beadványokat?

- Ennek a kockázata fennáll. Viszont ha ez így is lesz, az nem kerül a devizahiteleseknek plusz költségbe, mert az alkotmányjogi panasz illetékmentes és az ügyvédi képviselet nem kötelező. A szervezetünk elkészítette és hozzáférhetővé tette a beadvány mintáját. A jogállami hagyományokat védő ügyvédeknek, pedig majd az lesz a feladatuk, hogy a fogyasztók érdekeit az Alkotmánybíróság előtt is képviseljék. Ha pedig az Alkotmánybíróság előtt nem járunk sikerrel, akkor megyünk tovább a Luxembourgi emberi jogi bírósághoz. Európában az igazságszolgáltatás tisztességes működése ugyanis nem kegy, hanem egy alapjog.

Forrás:nepszava.hu

 

Kategória: Hasznos publikációk | Hozzáadta:: Hitel-Segítség
Megtekintések száma: 777 | Letöltések: 0
Összes hozzászólás: 0