Főoldal » Fájlok » Jogszabályok

AZ ELÉVÜLÉSI IDŐRE VONATKOZÓ A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK.
2017-11-08, 8:23 AM

AZ ELÉVÜLÉSI IDŐRE VONATKOZÓ A LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK:

 

A KÖVETELÉS ELÉVÜLÉSI IDEJE A POLGÁRI JOG SZERINT:

 

 

Általános elévülés:   5 év az elévülés

 

1.) 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.)

324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.

325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. (befizetési határidő)
327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.

 

 

2.) 2013.évi V.törvény ( új Ptk.)

6:22.§ (1) [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.

(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

6:25. § [Az elévülés megszakítása]

(1) Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

 

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)


1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint

b) megtett jognyilatkozatokra

kell alkalmazni.


 

Ebből következik, hogy az azt megelőzően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra a régi Ptk. előírásait kell alkalmazni.

 

A fentiektől eltérő speciális szabály irányadó a közüzemi tartozásokra, és az alábbiakban felsoroltakra:

 

 

1.) Áram: 2 év az elévülés

 

2007.évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.)

63.§ (3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. (hatályos: 2011.X.1.-től)

 

2.) Földgáz: 2 év az elévülés

 

2008.évi XL. törvény a földgázellátásról (Get.)

28/A.§  (6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.  (hatályos: 2011.XI.1.-től)

A 2008. évi XL. törvény ugyan 2008.06.25-től hatályos, de az elévülésre vonatkozó 28/A .§ -egy későbbi törvénymódosításnak köszönhetően csak 2011.11.01-én lépett hatályba. A 2011.10.01-nél korábbi követelésekre az 5 éves elévülési idő vonatkozik!


3.) Víz: 5 év az elévülés (közszolgáltatásnak minősül)

 

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (Vgtv.)

44/E. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség határidejének elmulasztása esetén díjhátralék keletkezik, amely az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamattal, valamint a behajtás egyéb költségeivel együtt adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

 

4.) Távhő: 5 év az elévülés (közszolgáltatásnak minősül)


2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (Tszt.)

3. § E törvény alkalmazásában

q) távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

 

5.) Internet, telefon, tv. : 1 év az elévülés

 

2003.évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Eht.)

143.§ (2) Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.  (hatályos: 2012.XI.17.-től)

Bár az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, de ez csak a hírközlési szolgáltatásra (pl. előfizetés, vagy hűségidő miatti követelés) vonatkozik, azonban ha termékértékesítéssel (pl. részletre történő készülékvásárlás) kapcsolatos a követelés, arra az 5 éves elévülési idő vonatkozik!!

 

6.) Parkolási díj és pótdíj tartozás: 1 év az elévülés

 

Az egyes események elévülési határideje (ameddig a jogi eljárást meg kell indítani) a 2006. december 22 előtti ügyek esetében 2007. december 22, a későbbi ügyek esetében pedig egy év.

 

1988 évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv)

15/C . § (3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. (hatályos: 2010. VI. 5.-től)

 

Azonban! – jogvesztő határidő!

15/D. § (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonos, illetve a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.

 

De!

 15/D. § (2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartás központi szervéhez – az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével – elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre. (hatályos: 2010. VI. 5.-től)

 

7.) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás (bérlet, menetjegy pótdíj): 1 év az elévülés

 

213/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról

3. § (2) A személyszállítási szerződésekből eredő igények egy év alatt évülnek el.

 

8.) Vasúti személyszállítás szolgáltatás (bérlet, menetjegy pótdíj): 1 év az elévülés

 

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

 89. § (2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

b) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/Ek Rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről

 

60. cikk. (2) A szállítási szerződésből eredő egyéb kereseti jogok egy év alatt évülnek el. Az elévülési idő azonban két év olyan kár megtérítésére irányuló kereseti jog esetében, amely akár a károkozás szándékával, akár gondatlanul, de a kár lehetséges bekövetkezésének a tudatában elkövetett cselekményre vagy mulasztásra vezethető vissza.

(3) A (2) bekezdés szerinti elévülési idő a kereseti jogok tekintetében elkezdődik: a) a teljes elveszés miatti kártérítés esetén a 22. cikk (3) bekezdésében megállapított határidő lejártát követő tizennegyedik napon; b) a részleges elveszés, sérülés vagy késedelmes kiszolgáltatás miatti kártérítés esetén a kiszolgáltatás napján; c) az utasok szállítására vonatkozó minden más esetben a menetjegy érvényessége lejártának a napján. Az elévülési idő kezdő napja az elévülési időbe nem számít bele.

 

Az EU-s rendelet közvetlenül, a nemzeti jogba történő átültetés nélkül alkalmazandó. (Sőt, kifejezetten tiltott rendeletet "átültetni". )

Az ombudsmannak is volt ezzel a kérdéssel kapcsolatban kb. 6 éve egy vizsgálata.

 

9.) Úthasználati pótdíj tartozás (autópálya matrica): 2 év az elévülés

 

1988 évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv)

33/B. § (5) Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.

 

10.) Az adó megállapításához való jog : 5 év az elévülés

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.

 

De!

164. § (2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.

 

11.) Adótartozás végrehajtásához való jog : 4 év az elévülés


2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

164. § (6) Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre emelkedését követő napon újból megkezdődik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

 

12.) Az EU által jogtalan állami támogatásnak minősített összeg utólagos visszakövetelése 10 év.

 

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

164/A. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 99. §-a alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.

(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.

 

13.) Munkajog:  3 év az elévülés

 

2012.évi I. törvény (Mt.)

286. § (1) A munkajogi igény három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott

a) kár megtérítésére vagy

b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére

irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

 

 

Végrehajtási eljárásbanelévülési idő - mint a követelés alapjául szolgáló jogviszonyban

 

1994.évi LIII. törvény (Vht.)

57.§ (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

 

A VH lapon szerepel a követelés lejárata, amitől számítható az öt év.

Ha a költséget a végrehajtást kérő nem fizeti meg a végrehajtónak, a végrehajtás szünetel, egy év elteltével pedig megszűnik.

 

52. § A végrehajtás szünetel, ha

e) a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget - bár köteles rá - nem előlegezte meg

 

54. § (1) A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. §

c) pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,

e) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte,

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben - ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére - nincs helye az eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.

 

 

ELÉVÜLÉS A BÜNTETŐJOG SZERINT:

 

 

1.)  Szabálysértés:  6 hónap az elévülési idő

 

2012.évi II. törvény (Szabs.)

6.§ (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.

(6) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.

 

24. § (1) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.

 

 

2.)  Szabályszegés (pl. objektív felelősség):  2 év az elévülési idő


1988 évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kktv)

21.§ (4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.

20.§ (4) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

 

 

3.)  Bűncselekmény:  a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év az elévülési idő

 

2013. évi C.törvény (Btk.)

26.§ (1) A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

 

 

NAGYON FONTOS, HOGY

 

- az elévülést a legkülönbözőbb féle ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK MEGSZAKÍTJÁK, így annak ismerete, hogy a kérdéses ügyben történt-e ilyen cselekmény, az elévülés ügyének szempontjából döntő fontosságú, ezért mielőtt bármilyen ügyben elévülésre hivatkozik, KÉRJE KI JOGÁSZ VÉLEMÉNYÉT!

 

- a polgári eljárásokban az elévülést a Ptk. alapján a bírósági vagy hatósági eljárásban -jogszabályban meghatározott kivételekkel- hivatalból nem veszik / nem vehetik figyelembe, ezért annak tényállása esetén az érdekelt félnek KELL RÁ HIVATKOZNI!

 

 

Írta: Török-Borbás Csilla - Hitel-Segítség

 

Tanácsadással- és a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos kérdéseivel az alábbi elérhetőségeken tud érdeklődni:
Email: info@hitelsegitseg.com
Telefon: +36205825060
Skype: hitelsegitseg

 

Társalgó klubunkat az alábbi linken találhatják:
https://www.facebook.com/groups/1452476748320574/
Hitel-Segítség!

Kategória: Jogszabályok | Hozzáadta:: Hitel-Segítség
Megtekintések száma: 662 | Letöltések: 0
Összes hozzászólás: 0